Magyar űrnagykövet kerestetik
Orvost vagy mérnököt lőhetnek ki a kozmoszba
Tavaly január végén, a jelentkezési határidő lejártakor még 240-en reménykedhettek, az első szűrés után kereken százan maradtak – 14 nő és 86 férfi -, az újabb rosta nyomán csaknem ötvenen bizakodhattak még, a legutolsó szűkítés eredményeképpen pedig már csupán négyen vannak, akik közül kikerülhet Magyarország második űrhajósa. Aki az 1980-ban – a föld hetedik nemzetének képviselőjeként – a világűrben járt Farkas Bertalan után másodikként tehet kozmikus utazást.
A négyek az által, hogy kiválasztódtak, még egyformán dédelgethetik álmukat, hogy rájuk esik a végső választás, de valamilyen fajsúlyosabb szerep, jegyzett hely már mindenképpen jut nekik a magyar űrhajózás históriájában. Tudniillik a győztes repül, a második legjobb az ő közvetlen tartaléka lesz, ha ne adj’ isten, valami miatt cserekényszer állna elő. Ők ketten kapnak teljes mértékben kiképzést, a további két férfiú pedig biztonsági tartalékként áll majd készenlétben váratlan esemény bekövetkezte esetére. Az űrrepülésre a jelenlegi elképzelések szerint valamikor 2024-ben kerülhet sor, előtte azonban még átfogó alapkiképzésen mennek át a kvartett tagjai.
A négyes hazai vizsgákon esik át, megismerkedve a potenciálisan rájuk váró kihívásokkal, az űrbéli lét jelentette ismeretlen helyzettel és veszélyekkel, merthogy utóbbiak is leselkedhetnek rájuk. A kontrollt végző szakemberek ez után döntenek, hogy a teljesítmények alapján a négyből mely kettő jut „döntőbe”, azaz ki lehet a magyar kutatóűrhajós-jelölt, s ki a tartaléka.
Az állva maradtak társaságát egy orvos és három mérnök alkotja. A 33 éves Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök, aki igazi sportember, s kedvence az akadályfutás. Kapu Tibor 31 éves fejlesztőmérnök, aki dolgozott a gyógyszeriparban is, részt vett űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló ruháknak a fejlesztésében. Ejtőernyősként eddig 38-szor ugrott, s 19-szer futotta le a félmaratont. A 33 éves dr. Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész, egyetemi oktató, nem mellesleg fekete öves karatemester, aki járt már a Himalája csúcsán is. Szakály András 40 éves repülőgép-tervező mérnök, aki szerint ők csak meghosszabbított karjai a tudósoknak, akik a fent elvégzendő kísérleteket az űrhajósokkal valósítják meg.
Mind a négyen tökéletesen megfelelnek a személyiségi kritériumrendszernek, amely szerint „nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek a gyors és határozott döntésre, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk”. Miként nem hiányzik a „kelléktárukból” a kiváló logika, memória, térbeli orientáció, valamint a természettudományos ismeretek és az angol nyelvtudás sem.
Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki 2021 októberének végén jelentette be az űrhajós kiválasztási eljárás megindítását, egyben a HUNOR (Hungarian to Orbit) program hivatalos elnevezését is, kiemelte, hogy az emberes űrrepülés magyar űrhajósa egyben a magyar űrkutatás és tudomány nagykövete is. Amint mondta: „igen megalapozott a mostani űrhajós program legfőbb célkitűzése, hogy hosszan tartó, felívelő pályára állítsa a magyar tudományt és high-tech ipart”, már csak azért is, mert kozmonautánk a Nemzetközi Űrállomáson döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végezni fennlétének várhatóan négy hete alatt.
Hogy a célok megvalósulásához alapvetően ki tud majd hozzájárulni a négy jelölt közül, kiderül legkésőbb a jövő évben, az asztronauta „nevesítésekor”.
