USA -Elnökválasztás
Most jön a negyvenhatodik…
Nemigen vitatható tény, hogy a világ vezető hatalma az Egyesült Államok, melynek politikai-gazdasági súlya miatt eleve szerte földön kiemelt figyelem követi jelentősebb belső változásait, ahogyan az történt a november eleji amerikai elnökválasztást illetően is.
Az USA-ban négy esztendőnként cserélik le, vagy éppen hagyják hivatalában az előző presidentet, így a 2020-as voksolás tétje az volt: megkezdi-e újabb – második, egyben a szabályok szerint utolsó – négyéves ciklusát a republikánus Donald Trump, vagy a demokraták jelöltje, Joe Biden költözik be a Fehér Házba, az Egyesült Államok 46. elnökeként.
Mielőtt részletesebben is kitérnénk kettejük párviadalára, hadd emlékeztessünk rá: az ország első elnöke George Washington volt 1789 és 1797 között, ő 57 évesen lépett hivatalba. Az utána következők sorában Theodore Roosevelt birtokolja mindmáig a legfiatalabb elnök titulusát, miután ő szűk két héttel a beiktatása után lett 43 éves. Alig valamivel idősebben választották meg John Fitzgerald Kennedyt, míg a „bronzérmes” Bill Clinton 46 esztendősen vált az Egyesült Államok első emberévé.
A korlajstrom másik végletét eddig Trump képviselte, aki 2016-ban, 70 évesen a legidősebben hivatalba lépő elnök címét érdemelte ki, megelőzve Ronald Reagant, aki közel 70 esztendősen tett esküt. Joe Biden a maga 78 évével ezen a listán toronymagasan az első, s ha január 20-án hivatalosan is őt iktatják be, minden idők legkorosabb elnökévé lép elő. De mért a feltételes mód, a bizonytalanság?
Nos azért, mert a világ a 2020-ast az elmúlt évtizedek egyik legfurább amerikai választásának minősíti, amelynek – november közepi lapzártánkkor – még nincsen hivatalos végeredménye. Mi több, várhatóan hosszú hetekig nem is lesz… E tény önmagában még nem adhatna okot a meghökkenésre, hiszen például a 2000-es elnökválasztásnál 35 nap szükségeltetett ahhoz, hogy a republikánus George W. Bush és a demokrata Al Gore csatájában végre győztest – az amúgy az előbbi sikerét jelentő végeredményt – hirdessenek. A bő egyhavi várakozás is eltörpül azonban egy jóval korábbi, jelesül 1876-os, de máig élő rekord mögött. Akkor a nyertes személyének kihirdetésére közel négy hónapot (!) kellett várni: csak 1877. március 2-án derült rá fény, hogy a republikánus Rutherford Hayes egy elektorral többet vallhatott magáénak, mint demokrata riválisa, Samuel Tilden.
Az idei, november 3-i elnökválasztás eredménye talán mindkét említett példához képest előbb ölt majd hivatalos formát, ám a helyzet nem egyértelmű… „Papíron” Joe Biden simán nyert, azaz – a szavazatok 92 százalékos feldolgozottsága mellett – november 7-én győztest hirdettek személyében, miután a demokrata jelölt Pennsylvania állam 20 elektorának megszerzésével átlépte a szükséges 270 elektoros határt, vagyis abszolút többséghez jutott. (Csupán zárójelben: az elnököt az Egyesült Államokban közvetve választják, az 538 tagú elektori kollégiumon keresztül. A győzelemhez a jelöltnek az elektori szavazatok legalább felét meg kell szereznie.)
Biden világgá is kürtölte sikerét, csakhogy Trump nem ismerte el a vereségét, hanem hivatalban lévő elnökként jogi eljárásokat jelentett be. Konkrétabban: csalásokat, szavazathamisításokat, szabálytalanságokat emlegetett fel, s közölte: az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához fordul.
Így aztán jelen helyzet szerint Biden nyerte a választást, de hogy valóban győzött-e, arra meglehet csak igen hosszadalmas jogi csatározások végén kapjuk meg a hivatalos és végleges választ…
Jancsó Kornél
