Vébé veterán világklasszisokkal
A legek világával is szembesít bennünket az idei labdarúgó-vébé, amely eleve páratlan sportági csúcseseménnyé lépett elő az által, hogy nem egy, nem is kettő, hanem rögtön három ország a gazdája. Márpedig ilyen eddig még nem volt.
Igaz, távolról sem a teljes egyenlőség jegyében zajlik az idei, sorszáma szerint 23. futball-világbajnokság, merthogy amíg Kanadában kettő, Mexikóban pedig három, addig az Amerikai Egyesült Államokban tizenegy város ad otthont a mérkőzéseknek. Melyek száma szintén rekord: soha korábban nem rendeztek 104 meccset a tornán, persze ehhez az is kellett, hogy a legutóbbi 36-ról 48 válogatottra emelje a szereplők mezőnyét a FIFA, a sportág világszövetsége.
A stadionok eloszlásából fakad a mérkőzésszámok szintén jelentős különbözősége: miközben Kanada és Mexikó egyformán 13-13 találkozót kapott, eladdig az Egyesült Államokban 78 meccset bonyolítanak le. A texasi Arlingtonban fellelhető AT&T Stadionban lesz a legtöbb – összesen kilenc – vébémérkőzés, a legfontosabb, a 39 napos sorozatot lezáró döntő pedig a New Jersey állambeli East Rutherfordban, jelesül a 82 és fél ezer ember befogadására alkalmas MetLife Stadiumban. A világbajnokról határozó összecsapás július 19-én, magyar idő szerint 21 órakor kezdődik, s a szünetben – megint csak első alkalommal a vb-históriában – nagyszabású show-műsorra kerül sor, melyben két popdíva, a 49 éves Shakira és a 67 éves Madonna mellett a dél-koreai BTS együttes lép fel.
A lényeg persze nem a körítésen, hanem a labda rúgásán van, a szervezők legalább hatmillió helyszíni szurkolóra számítanak, s mintegy hatmilliárd nézőre világszerte, akik a tévéképernyők előtt ülve követik nyomon a bő egyhónapos futballkavalkádot.
A jegykínálat vonzereje ugyanakkor elmaradt a meccsek iránti világméretű érdeklődéstől, magyarán: a belépők árai szerte földön hangos nemtetszést váltottak ki, ám a FIFA biztosra mehetett: az elégedetlenséget legyőzte a világbajnokságok megszokott mágikus hatása, hírek szerint még a legdrágább tikettek is gazdára találtak. Az utolsó „árprés” nyomán a két elődöntő közül a július 14-i arlingtonira 11 130, illetve 4330, 3710 és 2705 dolláros jegyeket lehetett vásárolni, míg az atlantai Mercedes Benz Stadionban esedékes, július 15-i meccsre 10 635, 3545 vagy 2725 dollárért lehet bejutni.
Az elején, a „tapogatózás”’ idején még kevésbé durva jegyárakról volt szó, aztán többszöri emelést követően szöktek csaknem az egekbe az egyes tételek, s például a legtöbbe kerülő belépőért fizetendő összeget végül 32 970 dollárban (mintegy 10 millió forintban) határozta meg a FIFA. Gianni Infantino elnök a maga részéről drágának, de megfizethetőnek nevezte a torna jegyeit. “A piachoz igazodunk” – magyarázta a csillagászati összegeket, miközben a kritikus hangok rámutattak, hogy a hivatalos újraértékesítő oldalakon történő tikettvásárlásokból a FIFA is részesül.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a bevételeket részben visszaosztja a nemzetközi szövetség, amely megnövelte a 2026-os vb összdíjalapját. Eszerint a 48 csapat mindegyike „helyből” 10,5 millió dollárt kap, a 12, egyenként négycsapatos csoportból a 32-es főtáblára továbbjutók 13 millióra számíthatnak. A nyolcaddöntősök 15, a negyeddöntősök 17 milliót kapnak, a negyedik helyezett jutalma 30 millió dollár lesz, a harmadiké 32 millió, az ezüstérmesé 35 millió, a világbajnoki címért pedig 50 millió dollár dukál.
Na de ki nyer majd? Az esélyeket illetően természetesen megoszlanak a vélemények, még a semlegesek, vagyis azok között is, akiknek nemzeti csapata nem jutott be a 48-as mezőnybe, elvérezvén a selejtezősorozatban, köztük sajnálatos módon a magyar válogatott is. Kiindulási pontnak mindenesetre megfelelhet a világranglista, amely alapján a FIFA a 48 együttest a sorsolási kalapokba beosztotta. A rangsorban első Spanyolországot és a második helyen álló Argentínát – amely a címvédő, miután a 2022-es döntőben legyőzte Franciaországot – a két ág ellentétes oldalára rakta, ahogyan a harmadik francia és a negyedik angol alakulatot is. Ha ezek a csapatok megnyerik a csoportjukat, akkor a döntőig nem találkozhatnak egymással, illetve ha mind a négy első lesz négyesében, akkor az elődöntőig nem futhatnak össze. Nem kevesen vélik úgy, hogy a végelszámolásnál az említett kvartett mellett ott lehet a brazil, a német és a portugál válogatott is, miközben a házigazdákat általában segítő miliő dacára sem voksolnak sokan a három vb-rendező ország együtteseire. Meglepetést okozhat viszont Belgium, Hollandia és Horvátország, Afrikából Marokkó és Szenegál, Ázsiából Japán, Dél-Amerikából pedig Kolumbia és Uruguay.
Ugyanakkor még a saját szurkolótábora sem bízhat reálisan kedvencei hosszas menetelésében, így a fogadóirodák hatalmas summákat fizetnének még a részsikerekért is a tornára először kijutott Üzbegisztán, Jordánia, a Zöld-foki Köztársaság és Curacao, illetve a több mint fél évszázad elteltével először vb-résztvevő Haiti eredményes szereplése esetén.
Az esélyesek, túl a csapategységen, nyilván alapoz(hat)nak legnagyobb egyéniségeikre, a mindenki által jól ismert és elismert világsztárokra, akikből ezen a vébén is akad jó néhány. Ott van mindjárt a világfutball máig – gyakorlatilag két évtizede – alapvetően meghatározó két sztárja, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo (tekintettel a hívek érzékenységére maradjunk a családnevek ábécé szerinti sorrendjénél…). Az argentin zseni éppen a vb közben, egészen pontosan június 24-én lesz 39 éves, négy nappal a végső csoportsorrendről határozó Jordánia–Argentína meccs előtt. Lehet, éppen rajta múlik majd ezúttal is, hogy a dél-amerikai gárda az alapszakaszt követően eljut-e végső céljáig, a világbajnoki cím megvédéséig. Az Aranylabdát nem kevesebb, mint nyolc alkalommal kiérdemelt Messi volt 2022-ben a nyerőember a vébén (hét gól, három gólpassz), s bár azóta négy esztendőt öregedett, az amerikai MLS-bajnokságban, az Inter Miami játékosaként is bizonyította még az idén is, hogy zsenialitása alig kopott.
Hasonló mondható el a másik korszakos veteránról, a már a 42. életévét taposó Ronaldóról. A portugálok ötszörös aranylabdás, a jelek szerint szintén elnyűhetetlen csatárkiválósága Messihez hasonlatosan hatodik vébéjén szerepel, amivel sajátos világcsúcsot tartanak ők ketten. Ronaldo sem Európában villog már, a szaúdi al-Nasszr légiósaként ontja továbbra is a gólokat, s neki is értelemszerűen a mostani az utolsó világbajnoksága. Nem kétséges, argentin világsztár-társához hasonlóan emlékezetessé akarja tenni búcsúját…
A nagy duó mellett illendő megemlítenünk az idei futballcsúcs egy harmadik olyan koros és korszakos alakját is, aki ugyancsak a támadófutball kiemelkedő képviselője. Ő a szeptemberben már 41 éves Luka Modric, a Real Madrid, az elmúlt nyár óta pedig az AC Milan klasszisa, a horvát válogatott csapatkapitánya. A vb előtt 196 válogatottságot számláló irányító középpályásnál – aki 2018-ban nyerte el az Aranylabdát, ezzel megszakítva Messi és Ronaldo dominanciáját – sokáig kérdéses volt, hogy ott lesz-e pályafutása ötödik világbajnokságán, áprilisban ugyanis arccsonttörést szenvedett. Modric, aki 2018-ban világbajnoki ezüst-, legutóbb, 2022-ben pedig bronzéremhez segítette a horvát válogatottat, időben felépült azonban, így orvosaitól és a horvát szövetségi kapitánytól megkapta a „boldogító igent” utolsó vb-részvételére.
A veterán trióhoz az utolsó pillanatban csatlakozott a németek elnyűhetetlen kapusa, Manuel Neuer, aki pedig 2024 augusztusában, 124 válogatott mérkőzéssel a háta mögött lemondta a Nationalelfben való szereplést. Ehhez képest most, május végén Julian Nagelsmann szövetségi kapitány rábeszélte a visszatérésre, így a 40 éves kapus is bekerült a keretbe. A Bayern München hálóőre 2010-ben bronzérmes volt a nemzeti együttessel a vébén, 2014-ben pedig kiemelkedő részt vállalt a németek világbajnoki győzelmében. És 2024-ben?
A felsoroltakhoz képest majdhogynem ifjonc a maga 34 évével a brazilok amúgy még hazájában is vegyes megítélésű játékosa, Neymar, aki hosszú szünet után tért vissza a válogatottba. A szuperképességű csatár 128 meccsen 79 gólt jegyzett, amivel ő a selecao történetének legeredményesebbje, viszont 2023 októbere óta nem játszott a nemzeti csapatban. 2014, 2018 és 2022 után a mostani a negyedik vébéje, az eddigi három tornán 13 meccsen 8 gólt jegyzett, legjobb eredménye pedig a tizenkét esztendeje hazai pályán elért negyedik helyezés, amikor is csigolyatörése miatt az elődöntőben és a bronzmeccsen már nem léphetett pályára. Azóta is hol sérült volt, hol nem, de így is a hatodik vb-címére hajtó Brazília erőssége lehet a Santos focistája, ha végre képes lesz teljesen végigfutballozni a vébét.
A csupa nagy múltú futballklasszis után ejtsünk pár szót a sztárvárományos ifjak egyikéről is, aki a 2026-os világbajnokságon teheti le igazán névjegyét. Az FC Barcelonával spanyol bajnok Lamine Yamal lehet igazi főszereplője az idei csúcseseménynek, s válhat a 18 éves szélső a Messiék utáni korszak kiemelkedő alakjává.
Jancsó Kornél
