Édes élet Zila módra

A sikertörténet az 1980-as években kezdődött. Főhőse, Zila László bérbe veszi a Május 1. strand egy részét, majd 1984-ben megnyitja – lánya nevére keresztelve – a Krisztina Cukrászdát. 1999-ban László már tulajdonos. Öt év elteltével, 2003-ban új, méltó funkciót ad az addigra kibővített, felújított épületnek, és megnyílik a Zila Kávéház.

– A család múltja és jelene Edit asszony, László felesége szavaiból rajzolódik ki.
– Három gyermekünk van. Elsőszülött fiunk, a most harmincegy éves Laci közgazdász, de hol máshol kamatoztatná tudását, mint a családi vállalkozásban? Ő viszi a gazdasági ügyeket, és hobbijának hódolva ő a cég rendszergazdája is. Egy évvel fiatalabb nála a lányunk, Krisztina. Amikor születése után hazaértem vele a kórházból, a férjem egy cégtáblával várt: „Krisztina Cukrászda”. Így lett a névadó Kriszta, aki egyébként vendéglátóipari főiskolát végzett, de természetesen a cukrászmesterséget is kitanulta. Igazi 21. századi üzletasszonyként fáradhatatlanul segíti a szülei munkáját és tart rendet a családi vállalkozás életében. Kedvenc kikapcsolódása a lovaglás. Húszéves Tamás fiunk szakács. A cégen belül a szállítmányozás és a tortaforma logisztikája tartozik a keze alá.

– Hogyan ismerték meg egymást a férjével?
– 1979-ben találkoztunk először. Irányított véletlen volt, az anyósom és a nagynéném szervezte meg, de hálát adok nekik is és a sorsnak is, hogy összehoztak minket Lacival, és így alakult, ahogy látja. Hiszen nem lehet nagyobb kincs annál, mint hogy szeretetben élünk, és a családi vállalkozásnak köszönhetően napi kapcsolatunk van mindhárom gyermekünkkel, akik – és ezt minden elfogultság nélkül mondhatom – példaértékűen megállják helyüket a nagybetűs életben. Amúgy jómagam szabóként, a férjem, László pecsenyésként kezdte a bátyjával együtt.

– Mi sikerük titka?
– Egy név: László! Rendkívül jó cukrász, nyughatatlan feltaláló, s emellett nagyon jó ember. 1983-ban saját erőből építette a cukrászdát. Majd tovább álmodozott. A nagy ház, amelyet lélekben mindig is akart, amit a tekintetével, a kezével simogatott, 1999-ben eladó lett… Mindig újított, feltalált valamit, mondhatni megelőzte a korát. Már akkor húsztégelyes fagyipultja volt, amikor a legtöbb helyen az ötös is nagy szó volt. A Zila-féle tortaformák pedig szó szerint családi szabadalom. De a hűség is nagy erénye, mind a környezetéhez, mind a szakmához. Van, aki már harminc éve dolgozik nála.

– Mit mondana, ha a „legeket” kellene sorolnia?
– Mi mást is mondhatnék elfogulatlan feleségként, mint hogy a legjobb mestercukrász az én férjem? Rengeteg alkalommal volt a ház fagylaltversenyek helyszíne. Az ország tortája-versenyt nyolcból négyszer mi nyertük, a madártejjel, a szatmári szilvával, a pándi meggyel és nagy kedvencünkkel, a kölestortával. „Öntse formába elképzeléseit!” – ez a jelmondata a Zila-tortaformának, amely magyar gasztronómiai fejlesztésként hódítja meg a világot. A filozófiánk pedig nem túl bonyolult: élvezzük ki az életnek minden pillanatát, mert észre sem vesszük, s már csak egy fotó marad belőle.

Boldog szülinapot, Laci!

Szaka József