Viták a szoptatásról

A nyilvános szoptatás évek óta heves vitákat gerjeszt (elég csak a Nyugati téri McDonald’s-os esetre gondolni), hiszen mint a gyereknevelés minden aspektusában, ebben is mindenkinek van véleménye. Míg sokan azt a vonalat követik, hogy egy nő csak a négy fal között, a világ elől elrejtőzve szoptasson, egyre több anya van, aki nem gondolja, hogy mindig el kell vonulnia, mikor csecsemője éhes, ahogy azzal sem ért egyet, hogy takargatnia kéne magát, ha megszoptatja a gyerekét.

EBBŐL PEDIG MÁRA MEGALAKULT A LAKTIVISTA MOZGALOM, AKIK AZÉRT HARCOLNAK, HOGY A NYILVÁNOS SZOPTATÁS ELFOGADOTT ÉS TERMÉSZETES DOLOGGÁ VÁLJON, HOGY A NŐI MELLET MEGSZABADÍTSÁK A PORNOGRÁFIA STIGMÁJÁTÓL ÉS HOGY ÚGY EGYÁLTALÁN: HAGYJÁK MÁR VÉGRE BÉKÉN A SZÜLŐKET, FŐLEG AZ ANYÁKAT, OLYAN MÓDON GONDOSKODNI A GYEREKEIKRŐL, AHOGY AZT JÓNAK LÁTJÁK ( EGÉSZEN ADDIG, MÍG VESZÉLYBE NEM SODORJÁK EZZEL A GYEREKET).

Mi is többször beszámoltunk olyan anyákról, akik ezen célok elérése érdekében nagy nyilvánosság elé álltak és például Instagramon mutatták meg, hogy szoptatják a gyereküket. Legutóbb pedig pont egy magyar származású nő története keltett nagy visszhangot világszerte. A 39 éves Nyári Rékáról több amerikai, brit és magyar lap is beszámolt, egyfelől azért mert provokatív fotókat készít, másfelől mert azt írták róla, azért kezdett el szoptatós fotókat készíteni, mert egyszer egy repülőút során egy asszony beszólt neki, hogy biztos azért szoptatja ott a gyerekét, mert el akarja csábítani más nők pasijait. Ez pedig annyira érdekesnek tűnt, hogy fel is vettük a kapcsolatot a New Yorkban élő fotóssal, hogy kiderítsük, igaz-e ez a történet, beszélgessünk vele arról, mit jelentek neki ezek a fotók, és hogy megtudjuk, a nevén kívül van-e bármilyen kapcsolata Magyarországgal.

Természetesen az egyik első dolog, ami kiderült, hogy a repülős sztori nem pont úgy történt, ahogy az végül a sajtóban megjelent. „Egy brit hírügynökség keresett meg a szoptatós képeimmel kapcsolatban és interjút készítettek velem. Abban szó sem volt a repülős esetről, viszont ők mégis arra voltak kíváncsiak, hogy történt-e valaha valami nagyon kirívó velem és akkor elküldtem nekik e-mailben, hogy volt egyszer ez a nő, aki nagyon kiakadt.

Végül erre húzták fel az egész cikket, de a történetet kiragadták a kontextusból, a szoptatós fotóimnak ugyanis semmi köze nincs a repülős sztorihoz.

Az egész két évvel ezelőtt történt, de igaz, hogy emlékezetesen csúnya volt, ahogy a nő reagált arra, hogy a gép hátuljában diszkréten szoptattam a gyerekemet. Természetesen nem meztelenül, ahogy azt a lapok sugallják.” – kezdi Réka, akivel az interjút angolul készítettük, ugyanis a félig magyar, félig finn nő 22 éve New Yorkban él és csak kicsit tud magyarul. 

„Finnországban születtem és ott is éltem 13 éves koromig. Aztán Budapestre költöztünk, ahol egy nemzetközi amerikai iskolába jártam, éppen ezért a magyarom nem is annyira jó. A szüleim Helsinki és Budapest ingáznak, így évente egyszer ellátogatok Magyarországra. Budapestet pedig imádom, egy gyönyörű, szuper város!”

Bár a fent említett repülős incidens pont egy Budapest-New York járaton esett meg vele, azt mondja, annak ellenére, hogy már több mint két éve szoptatja a gyerekét, ehhez hasonlóan rossz élménye nem volt azzal, ha nyilvános helyen etette meg a lányát.

„Már nem nagyon szoktam a két és fél éves lányomat nyilvános helyen szoptatni, mert csak napi egyszer, kétszer eszik, de mikor kisbaba volt mindig, mindenhol megetettem. Igazság szerint nekem ez nagyon kényelmes volt. Nem hiszem, hogy ebben lenne bármi szégyellnivaló és igen, ezzel példát is akartam mutatni.

De fontosnak tartom megemlíteni, hogy soha nem szoptattam meztelenül vagy topless nyilvános helyen, persze nem is takartam el a fejét takaróval. Azoknak, akik szerint a nőknek az illem kedvéért el kéne takarniuk a gyereküket, mikor etetik őket, azt üzenem, hogy próbáljanak egy nehéz takaró alatt enni és nézzék meg, milyen érzés.

De egyébként a legtöbb helyen nem volt problémám a szoptatással. Voltak, akik megbámultak, vagy rám szóltak, és amióta a lányom elmúlt egy éves, vannak, akik azzal jönnek, hogy már nem kéne szoptatnom. Bevallom, személy szerint engem ezek nem érdekeltek soha, de az zavar, hogy 2018-ban is ez az emberek hozzáállása.”

És pont ez az attitűd, amit ő és a többi laktivista szeretne megváltoztatni. Réka többek köztt a fotóival.

„Mindig is úgy gondoltam, hogy a szoptatás egy gyönyörű, természetes, értékes dolog. Mikor megszületett a lányom teljesen megdöbbentett, hogy mennyi megalázást kapnak azok az anyák, akik az otthonukon kívül szeretnék szoptatni a csecsemőjüket. Dolgozó nő vagyok, akinek sokat kell járkálnia, így gyakran magammal viszem a lányomat és nyilvános helyen etetem meg. A vele való utazás, az hogy beszéltem más anyákkal, olvasgattam fórumokat, megmutatta nekem, hogy milyen a világ más pontjain nyilvánosan szoptatni.

NEW YORKBAN UGYANIS EZ NEM VOLT PROBLÉMA. ITT AZ EMBEREK ELÉG PROGRESSZÍVEK, ÉS VISZONYLAG HIDEGEN HAGYJA ŐKET, HOGY MIT CSINÁL A MÁSIK. DE PERSZE ÉN IS TALÁLKOZTAM ELLENSÉGESSÉGGEL, AMIRE ÉN SZERETEK TANÍTÁSSAL VÁLASZOLNI.

A szoptatós fotókat azért készítem és mutatom meg – azon kívül, hogy gyönyörűnek tartom őket és szeretnem ezeket a pillanatokat megörökíteni magamnak és a családomnak –, mert szeretném ezt a dolgot normalizálni, szeretném, ha más anyák is kényelmesen éreznék magukat, ha nyilvános helyen szoptatnak. Nincs semmi, amit takargatnunk kéne, ami miatt szégyellnünk kéne magunkat vagy amit rejtegetnünk kellene.”

Réka szerint a cél elérésében pedig fontos szerepet játszanak az ilyen erős hatású fotók is, amiket sokan túlszexualizáltanak érezhetnek.

„Ezeknek a képeknek nem célja, hogy szexuális töltetűek legyenek, a lényegük, hogy szépek és hatásosak legyenek. Ezek beállított képek, amik az anyát mint istennőt mutatják be, nem akarnak autentikus lenyomatai lenni a mindennapos szoptatásnak. Nyilván én sem virágkoronával a fejem szoktam szoptatni, miközben egy élő uhut tartok.”

A női test és a nők ünneplése azonban nem csupán a róla készült fotókon jelenik meg, hanem azokon is, amiket ő készít. Van olyan sorozata, ami a meztelen, tetovált női testet mutatja be, a Flash to flash (Hús a húshoz) című munkájának középpontjában pedig csupasz nők és emberi fogyasztás céljából megölt állatok szerepelnek.

„A munkám során nők történeteit mesélem el és ennek néha része a pucér testük. Az gondolom, hogy a meztelen testek kifejezőek, gyönyörűek és hatásosak. Plusz a meztelenség nem mindig egyenlő a szexszel vagy szexualitással. Egy feminista társadalomban egy nő eldöntheti, hogy otthon szeretne-e maradni, vagy inkább teljes munkaidőben szeretne dolgozni, teljesen eltakarhatja a testét vagy megmutathat belőle annyit, amennyit akar. Lehet, hogy topless szeretne sétálgatni, vagy így szeretne tüntetni a férfi meztelenséggel kapcsolatos kettős mércével szemben.

Ha pedig már kettős mérce: nevetséges hogy míg a férfi mellbimbóval nincs semmi probléma, addig a nőire úgy tekintenek, mint valami mocskos, pornográf dologra, amit cenzúrázni kell, ironikus módon, pont a gyerekek miatt.

Eközben pedig Amerikában a fegyvereket és az erőszakot ünneplik. Komolya szükség van emlékeztetőre arról, hogy a női mellek eredetileg táplálásra valók és nem a férfiak örömére szolgálnak? New Yorkban egyébként legális, hogy egy nő topless lehessen bárhol a városban. És bár nem sokan élnek ezzel a lehetőséggel, fontos, hogy jogilag egyenlők vagyunk.”

– mondja a munkáiról, amik miatt természetesen már került összetűzésbe a közösségi oldalak üzemeltetőivel.

„A Facebooké az egyik legröhejesebb irányelv a meztelenség cenzúrázásával kapcsolatban. Miközben a fegyvereket, az erőszakot és a gyűlöletbeszédet nem cenzúrázzák, az olyan képeket, amiken női mellbimbó látható, azonnal törlik. Ez számtalanszor megtörtént velem, és nem olyan esetekben, mikor erőszakos tartalmat osztottam meg, vagy pornót posztoltam, hanem például olyan kepéknél, mikor a saját alkotásaim mellett állok, vagy éppen aláírom azokat. Egy ideje már elkezdtem a saját fotóimat fegyverek képeivel cenzúrázni, az ilyen posztjaimat még nem tüntették el. Egyébként idén már több mint három hónapra kitiltottak a Facebookról és biztos vagyok benne, hogy még sok ilyen lesz.”

Forrás: velvet.hu