Az Év versenye címre is joggal pályázhat az idei Magyar Nagydíj, amelyet három nap alatt 130 ezer néző kísért figyelemmel a helyszínen. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója azonban nem csupán ezért lehet elégedett, hanem mert a verseny jövőjével kapcsolatban is nagy lépést tettek előre a hétvége folyamán.
Az elsőt sosem felejti az ember
Ritkán látott izgalmakat hozott a 36. Magyar Nagydíj a Hungaroringen: Esteban Ocon pályafutása első győzelmét aratta, így csatlakozott a Damon Hill, Fernando Alonso, Jenson Button, Heikki Kovalainen kvartetthez, amely szintén nálunk ünnepelhetett először a dobogó legfelső fokán. Rettenetesen izgalmas futam végén született meg a győzelem, amelyet a helyszínen 64 ezer ember kísért figyelemmel (a három nap alatt összesen 130 ezren voltak a mogyoródi versenypályán). Az elképesztő ünneplést csapó Ocon mögött a második helyen Sebastian Vettel ért célba, a dobogó harmadik fokára pedig Lewis Hamilton állhatott fel, pedig a hétszeres világbajnok az utolsó helyen is autózott. Harmadik helye okán, s mivel Max Verstappen csak a 10. helyen ért célba, a brit átvette a vezetést az összetett pontversenyben. Vettelt utólag kizárták, mert nem volt elég üzemanyag az autójában a mintavételhez, de csapata fellebbezett.
A tavalyi zárt kapuk mögött megtartott verseny után az idén végre újra nézők előtt zajlott a Magyar Nagydíj. Hogy sikerült?
Tavaly szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy az idén a három nap során százharmincezer nézőt fogadhat a Hungaroring, és bár nyilván voltak még most is korlátozások – védettségi igazolvánnyal, vagy a külföldiek esetében PCR-teszttel lehetett belépni a pályára –, sikerült ezt is áthidalni. Ausztriában öt-hat órát is várakoztak az emberek a karszalagért sorban állva, de nálunk ezeket a tanulságokat is levonva sikerült jól megszervezni a kiosztást. Nagyon néztük a napi számokat, mennyien veszik át pénteken és szombaton, de szerencsére sokan megtették, így vasárnap sem alakultak ki hosszú sorok.
Hogyan alakult a jegyeladás? Hiszen sokáig azt sem lehetett tudni, miként léphetnek be az országba a külföldiek.
Az utolsó hetekben nagyon felpörgött, ez egyrészt annak köszönhető, hogy nagyon izgalmasan alakul a világbajnoki pontvadászat, másrészt pedig annak, hogy a külföldiek számára is egyértelmű volt, hogyan tudnak beutazni az országba. A csütörtöki autogramosztás elmaradt – éppen a buborékrendszer miatt –, és nyilván színpadot sem lehetett állítani, mivel a pilóták nem találkozhattak a nézőkkel, de a szurkolói zónában ennek ellenére nagy volt a mozgás, érdekesek voltak a programok.
Megmaradt a buborékrendszer?
Igen, és nagyon nagy kihívást jelentett, hiszen normál esetben simán mozgunk a nézőtéren, majd utána a paddockban, az idén azonban előbbi zöld, utóbbi piros zóna volt, ahová csak negatív PCR-teszttel lehetett belépni, ráadásul nem is volt elég belőle egy. Ezt nyilván mind meg kellett szervezni, a szabályokat szigorúan betartatni, de összességében azt mondhatom, a munkaszervezési rész is jól sikerült – pozitív visszajelzéseket kaptunk. Stefano Domenicali az F1 elnök-vezérigazgatója rögtön a verseny másnapján küldött egy köszönő levelet.
Mondja meg őszintén, milyen érzés együtt dolgozni a világ legjobb autóversenyzőivel?
A Formula–1-ben mindenki nagyon fegyelmezett, és alapvetően maga az autósport is az. Másrészt profizmust igényel, hogy részesei vagyunk a világ egyik legnézettebb, ha nem a legnézettebb versenysorozatának, ami a versenyzőket ugyanúgy kötelezi, mint a rendező országokat. A Hungaroring hazánk motorizációs központja, és ez a Formula–1-es rendezést ugyanúgy magában foglalja, mint a vezetéstechnikai tréningeket, az exkluzív pályahasználatot vagy a nyílt napokat és az élményvezetést.
Térjünk vissza egy kicsit a Magyar Nagydíjhoz, amelyen úgy alakultak az események, hogy most megint mindenki hetekig a mi futamunkról beszél majd. Nem túlzás, hogy az év eddigi legizgalmasabb futamát láthattuk a Hungaroringen.
A pályán történtekre nyilván nincs ráhatásunk, de ha készülünk egy évet egy versenyre, azt reméljük, hogy nemcsak szervezési, hanem sportszakmai szempontból is jól alakul. Azok után, hogy tavaly a miénk volt a legnézettebb futam a televízióban, most jó eséllyel pályázunk az Év versenye címre, aminek nyilván nagyon örülünk. Ami a szervezési hátteret illeti: aggódtam egy kicsit a vihar miatt, hiszen a szervezők rémálma mindig a szélsőséges időjárás, és bár környező településeken sok helyen volt jégeső és vihar, minket szerencsére elkerült a hevesebb zivatar.
Sportdiplomáciai szempontból is előremutató volt a hétvége, hiszen eredményes egyeztetés zajlott az F1 első emberével, Stefano Domenicalival. Miben maradtak?
Voltak előzetes megbeszélések, szombaton pedig Palkovics László miniszter úrral együtt is leültünk, és többek között a Magyar Nagydíj hosszú távú jövőjének feltételeit is egyeztettük. A cél ilyenkor mindig az, hogy a jelenlegi szerződési feltételeken javítsunk valamit, hiszen az indexálás miatt növekszik a jogdíj. Ez sikerült. Mi kétezer-harminckettőig terveztünk, de miniszter úr egy huszárvágással bemondta a kétezer-harminchetet, ami nem okozott nagy fejfájást a Formula 1 vezetőinek. Nagyon nagy dolog ez, és fontos is, hiszen a Hungaroring nagy felújítás előtt áll, és gyakorlatilag, amit lealkudtunk a jogdíjakból, abból hosszú távon ki tudjuk gazdálkodni az egész felújítást. Ugyanakkor el kell mondanom: noha a felek célja, hogy 2037-ig meghosszabbítsák a szerződést, ehhez azonban nagy szükség lenne arra, hogy a tervek szeptemberi elfogadása után elkezdődjön a Hungaroring teljes körű felújítása.
Mire terjed ki a felújítás?
Százharminc hektáron Magyarország legnagyobb sportlétesítménye vagyunk, és a legnagyobb gond sportszakmai szempontból, hogy a háromszázhúsz méter hosszú paddock-épületünk teljesen elavult. Ezt kell felújítani, illetve a szemben lévő tízezer férőhelyes lelátót, a mögötte lévő kommentátor-állásokat és a teljes rendezvényteret.
Milyen ütemben haladnak majd a felújítások?
Három lépésben történnek a munkálatok, hiszen a Formula–1-es futamokat minden évben meg akarjuk tartani. Először a főbejáratnál lévő irodaépületet újítjuk fel és épül egy szurkolói terület kávézóval, új kapuval, a következő évben megújul a lelátó és a mögötte lévő terület, majd pedig a paddock-terület – ezek azok a minimális felújítások, amelyek szükségesek a biztonságos rendezéshez.
Minek köszönhető, hogy Monza után a második olyan pálya vagyunk, amely megszakítás nélkül a leghosszabb ideje rendez Formula–1-es futamot?
Ez egyrészt nyilván sportszakmai és sportpolitikai siker is. Annak idején kuriózum és sporttörténeti esemény volt, hogy a vasfüggöny mögött mi rendezhettünk először F1-es futamot – a régióban azóta is nagyon irigykednek ránk amiatt, hogy stabil helyszín vagyunk a naptárban. Annak ellenére, hogy a pályánk lassú, vagy mostanra inkább közepes gyorsaságú, a versenyzők és a csapatok szeretik, arról nem beszélve, hogy nagyon kellenek a sportnak az olyan versenyek, mint a mostani Magyar Nagydíj, amelyen Esteban Ocon pályafutása első győzelmét aratta.
De azért nem volt ez ennyire egyszerű: Hamilton a pole pozícióból indulva a századik világbajnoki és a kilencedik magyar győzelmére hajtott, ám a rajt után elképesztő dodzsem alakult ki. Piros zászló, félórás szünet, majd újraindítás álló rajttal. Egészen furcsán egyébként, hiszen egyedül Hamilton állt fel a rajtrácsra, mert a többiek a boxutcából rajtoltak. A lényeg azonban: Ocon az ötödik körben az élre állt, és onnantól kezdve két kör kivételével, amikor kiállt kereket cserélni, végig ott is maradt. Utóbb azt nyilatkozta, eddig is nagyon kedvelte a magyar pályát, most pedig még inkább a szívébe zárta.
