Labdarúgó Európa-bajnokság

Rossi kapitány körbetekeri a Balatont, ha a válogatott továbbjut csoportjából

Egy másik sportágban is kész nagy tettet végrehajtani Marco Rossi, a magyar futballválogatott szövetségi kapitánya, ha jelöltjei sikerrel veszik az első akadályt a június-júliusi, 24 csapatos Eb-n, vagyis a körmeccsek után továbblépnek négyesükből a legjobb 16 közé a németországi kontinensviadalon.

A magyar állampolgársággal is rendelkező olasz szakvezető azt mondta a torna rajtja előtt, hogy körbekerékpározza a Balatont, ha a németek, a svájciak, a skótok és a mieink alkotta csoportban Szoboszlai Dominikék úgy szerepelnek, hogy a nyolcaddöntőben folytathatják a szereplést az idei, sorszáma szerint 17. labdarúgó Európa-bajnokságon. Nem kis vállalás Rossi mester részéről, de nem kicsi a feladat sem, amely válogatottunkra vár az esztendő legjelentősebb futballtornáján.

Persze már a kijutás sem tartozott a könnyed leckék közé, ám a fiúk megoldották a penzumot, méghozzá úgy, hogy veretlenül végeztek az első helyen, többek között kétszer is legyőzve a szerbek legjobbjait az Eb-selejtezős sorozaton –- az 1986-os világbajnokság óta először egyenes ágon jutva ki az adott év legnagyobb csúcstalálkozójára. Az igazi vizsga azonban most következik, amikor is sorrendben Svájc, a házigazda Németország, végül Skócia nemzeti alakulatával vív meg a gárda. (Lapunk nyomdába kerülésekor a mieink már túljutottak az első két csoportmeccsükön, s a megjelenés után egy nappal, június 23-án játszanak a skótokkal – a szerk. megjegyzése)

A nemzetközi elemzők biztosra veszik a továbbjutását a németeknek, akiket az egész Eb megnyerésére is az egyik legfőbb esélyesnek titulálnak, az automatikusan nyolcaddöntőt érő második helyre pedig inkább a svájciakat várják, s csak harmadiknak tippelik a magyarokat. A hús-vér szakértők mellett a „gépi látnokokat” is igénybe vették sokan, így mi is segítségül hívtuk a statisztikákkal foglalkozó elismert szaklap, az Opta szuperszámítógépét, amelynél a magyar labdarúgó-válogatott eléggé hátul kullog az Európa-bajnoki címre esélyesek sorában. A végső győzelem legfőbb favoritja Anglia, a legesélytelenebb pedig az újonc Georgia, mindössze 0,1 százalékkal. A szigetországiak válogatottjának közel 20 százalék esélyt ad a komputeres jóslat, a második legesélyesebb 19,1 százalékkal a francia válogatott.

Előbbi gárda kilátásait erősíti a Bayern München angol szupercsatára, Harry Kane, utóbbi együttes reményeinek fő letéteményese pedig a futballvilág jelenlegi legértékesebb játékosainak lajstromán igen elöl álló Kylian Mbappé. A francia nemzeti csapat csillaga hosszas huzavona után hagyta el a Paris Saint-Germaint, s alig két nappal azután, hogy a Real Madrid június elsején megnyerte története 15.  BL-serlegét, írt alá öt évre a spanyol bajnoki címet is bezsebelő királyi gárdához. Mielőtt azonban a madridiakhoz csatlakozna Mbappé, a gallokkal akar tort ülni az Eb végén. Ebben az Opta szerint az angolok gátolhatják meg, míg a kontinensbajnoki esélyesek sorában a harmadik hely a német csapaté, miközben a képzeletbeli dobogónak még az alsó fokára se fért fel sem a spanyol, sem a címvédő olasz, sem a portugál válogatott, amelyben amúgy vélhetően utolsó Európa-bajnokságán szerepel a „nagy öreg”, a 39 évesen is szaúdi gólkirállyá avanzsáló, s a nemzeti együttesével immár németországi babérokra törő Cristiano Ronaldo.

A kontinensviadalok történetében eddig egyszer volt példa címvédésre, ezt a spanyolok hajtották végre, akik 2008 után 2012-ben is győztek.

A mi válogatottunk a szuperszámítógép szerint a 24 csapatos mezőny 17. legerősebb alakulata, végső győzelmére kevesebb, mint egy százalékot jósol a rendszer, de arra például, hogy Marco Rossi válogatottja továbbjut a csoportkörből, már jóval kedvezőbb, 59,1 százalékos esélyt lát.

Hogy hányadikként léphet tovább kvartettjéből? Marco Rossi, az olasz sportitalia.it honlapnak közvetlenül lapzártánk előtt nyilatkozva ez ügyben azt mondta: „Papíron nyilván erősebb nálunk Németország és Svájc is. A házigazdák sztárjátékosokkal rendelkeznek, hozzávetőleg húsz olyan labdarúgóra számíthatnak, akik a közelmúltban a Bajnokok Ligája és az Európa Liga elődöntőiben és döntőiben játszottak. Svájc talán nincs egy szinten a németekkel, de az évek során mindig megmutatták, hogy jól érkeznek ezekre a versenyekre, legalább az első körön túljutnak.” A kapitány hozzáfűzte: „Az elmúlt években azonban gyakran sikerült rácáfolnunk az előzetes jóslatokra, reméljük, hogy ez megint sikerülni fog. Ha azt gondolnák rólunk, hogy ilyen szintű ellenfelet könnyedén le tudnak győzni, enyhén szólva is elbizakodottság lenne.”

Az Európa-bajnok nemcsak az elsőnek járó serleggel lesz gazdagabb, hanem komoly eurómilliókkal is. A végső győztes – amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik – összesen 28,25 millió eurót vihet haza. A válogatottak már a részvételért is 9,25 millió eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró jár. A nyolcaddöntő résztvevői további 1,5 millió eurót, a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 2,5 milliót kapnak. A legjobb négy közé jutást 4 millió euróval honorálják, a finálé vesztese 5 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 8 millió, de a végső sikerért a halmozott summákkal együtt akár több mint 28 millió euróval is gazdagodhat. A kontinensviadalon ugyanúgy 331 millió eurót osztanak szét, mint az előző Eb-n.

Az olasz-magyar szakember a csoporthelyezésünket illetően érdekes megállapítást tett, érzékeltetve, hogy szeretné a folytatásban elkerülni szülőhazája legjobbjait, a legutóbbi Eb-t megnyerő olasz válogatottat. Ehhez pedig az kell, hogy ne a második helyen végezzünk négyesünkben. „Vagy meg kell nyernünk a csoportot, vagy jobb, ha harmadikok leszünk” – mondta, kiemelve, hogy az olasz volt az egyetlen csapat, amely a Nemzetek Ligájában le tudta győzni a magyarokat.  Ami bizton állítható: a csoportok mindegyikéből az első kettő továbbjut, de a hat csoportharmadik közül a legjobb négy is az egyenes kieséses szakaszban folytathatja.

Az Eb győztesei július 14-én, a berlini Olimpiai Stadionban emelhetik magasba az Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször – egyformán háromszor – a német és a spanyol válogatott.

Eddig csakis az Eb „focijellegű” vonatkozásait érintettük, de nem kerülhetjük el, hogy egy „járulékos” ügyre is kitérjünk. Jelesül a biztonságra, amely sajnálatos módon mindennapjaink részévé vált, s a futballba is régóta begyűrűzött. Olyannyira, hogy a kontinenstorna előtt nem sokkal elvégzett reprezentatív felmérés szerint a német lakosságnak csaknem a fele tart terrortámadástól a labdarúgó Európa-bajnokság alatt.. Ha tovább árnyaljuk a képet, azt látjuk, hogy a válaszadók 12 százaléka rendkívül aggasztónak tartja a terrorveszély-helyzetet, míg 35 százalék „csak” aggályosnak nevezte az Eb-rendezést biztonsági szempontból. A magunk részéről szívesebben csatlakozunk a megkérdezettek 24 százalékához, akik kevésbé félnek, s még inkább ahhoz a 12 százalékhoz, amelynek tagjai egyáltalán nem tartják valószínűnek, hogy terrorcselekmény zavarhatja meg a kontinensbajnokságot.

Jancsó Kornél