Nyelvvizsga-amnesztia

A hazai nyelvoktatás helyzetét és állapotát jól mutatja, hogy a tavalyi évben több mint százezren vehették át úgy a diplomájukat, hogy nem teljesítették az előírt nyelvvizsga-feltételeket. A covid járvány miatt bevezetett karanténintézkedések és a távoktatásra történő átállás miatti nyelvvizsga-amnesztia kiváltotta még a felsőfokú és a szakmai nyelvvizsgákat is. Mivel a járványhelyzet a 2020/21-es tanévben sem volt jobb, a hallgatói érdekképviseletek joggal vethették fel, hogy idén is legyen hasonló nyelvvizsgamentesség. Ennek indokául ráadásul nemcsak a távoktatás szolgált, hanem az a tény is, hogy aki szeretett volna nyelvvizsgázni, az sem tudott, hiszen a nyelvvizsgaközpontok is zárva voltak.

Most, hogy ismét van lehetőség a vizsgákra, a nyelvvizsgaközpontok természetesen hallani sem akarnak olyan ötletekről, hogy újra legyen nyelvvizsga-amnesztia, hiszen az eddig kiesett bevételeik miatt már így is veszélyben van a további működőképességük. Egyelőre úgy tűnik, a kormányzat is előbbre sorolja a gazdasági érdekeket a diákok kívánságainál.

Így viszont annak is fennáll a veszélye, hogy idén akár 25 ezer diploma is bennragadhat, mert a mostani végzősök több mint harmadának még nincs középfokú nyelvvizsgája sem. Másrészről viszont a nyelvtudás hiánya hátrányt jelent majd a munkaerőpiaci érvényesülésben, és korlátozza az egyént a saját szakterületén a nemzetközi információkhoz való hozzáférésben. Szóval úgy tűnik, nincs egyetlen jó megoldás a problémára.

Hosszú távon a nyelvoktatás színvonalának növelése és támogatása jelenthet segítséget. Ha a gyerekeket sikerülne az általános iskola befejezésének idejére legalább egy idegennyelvből használható tudásszintig eljuttatni, senkinek nem jelentene később problémát a diploma átvétele.