Vendégségben a Rudasban

Európa neves fürdővárosai valamilyen formában nevükben hordozzák mesterségük címerét, a fürdőt. Pedig Marienbad, Karlovi Vari, Baden Baden vagy Füred, de az összes többi büszke város sem rendelkezik annyi fürdővel, mint a magyar főváros. Budapest neve első hallásra semmi utalást nem tartalmaz az előbbi állításra, de Czinege Szilviával, a Fővárosi Fürdőigazgatóság Értékesítési és Marketing igazgatójával folytatott beszélgetésünk az ellenkezőjét fogja bebizonyítani.

Kedves Szilvia, elsősorban a Rudas Gyógyfürdő okán beszélgetünk, de kérem, röviden elevenítse fel városunk fürdőmúltját.
A szóban forgó fürdőmúlt előfeltétele az a geológiai csoda, melynek Budapest részese. Az alattunk húzódó törésvonal, a velejáró vékony földkéreg, és az ebből következő magma-közelség egyedülállóan szerencsés földtani helyzetet teremtett. Budapesten a víz nem csupán a Dunában folyik, hanem óriási földalatti hőforrás-barlangokban is összegyűlik. 118 hévizes forrásról van itt szó, melyekből naponta 30 ezer köbméternél is több víz tör föl, és teszi ezt már ősidők óta. Ezen kutak esetében pozitív kutakról beszélünk. Jellemzőjük, hogy a nyugalmi vízszintjük magasabban van a talaj szintjétől, innen adódik elnevezésük, és az a fizikai tulajdonságuk, hogy a kút szivattyú üzemeltetése nélkül is folyamatosan vizet szolgáltat. Az itt feltörő vizek átlaghőmérséklete 27 fok Celsius, az egyik legmelegebb Rudas fürdő esetében akár 42 fok. A római hódítás előtt kelták lakták a mai Budapest területét, tőlük származik a római alapítású Aquincum nevében az Aq szótő is, ami nem véletlenül került be a település nevébe. Ezek az ideális körülmények szülték a hely azóta is maradandó szellemét, a színvonalas fürdőkultúrát, mely már az ókori rómaiak idejében teret hódított itt, a birodalom keleti határán. Mára, – a világon egyedül álló módon – csupán egy főváros, a mi Budapestünk rendelkezik öt működő történelmi fürdővel. Az európai, fürdőkultúrájukról híres városok történelmi fürdői ezzel szemben már régóta pusztán múzeumként üzemelnek.

Segítségképp a Rudas Fürdő helyes beillesztéséhez ebbe az impozáns történeti képbe, van-e a szakmának valami történeti korszak-beosztása?
A jelen szemszögéből mi négy nagy korszakra tagoljuk hazánk és benne Budapest fürdőtörténetét: a kelta és római, a reményteljes kezdet kora. Ez után a kereszteshadjáratok kora, amikor felépülnek az első ispotályok a források mentén, és ahol a háborúk sérültjei, rokkantjai igyekeznek gyógyulni, s egyben információikat is egymás közt kicserélni. Arra is mutat ez a folyamat, hogy lassan társadalmi találkozóhellyé válik a magyar közegben is a fürdő, ami a harmadik nagy és igen fontos korszak, a „törökkor” természetes evidenciája. A negyedik nagy korszak, a „boldog békeidők”, tehát a kiegyezés utáni idők kora, mely a fürdők terén is a hatalmas fejlődést hoz. Különös jelentőséggel bír, – a veretes történelmi háttéren túl – a múlt évezred utolsó évszázadfordulója, amikor fürdőink elnyerik végső küllemüket. Pest akkorra már túlszárnyalta népességben Budát, amúgy is a kereskedelmi és kulturális élet központjává vált, csak fürdőkben nem vetekedhetett még Budával. Zsigmondy Vilmos bányamérnököt nem hagyta a rögeszme nyugodni, hogy Pestnek ne lenne ugyanolyan kedvező hévízi adottsága, mint Budának. Tíz éves csökönyös kutatómunka és egymást makacsul követő próbafúrások után Zsigmondy valóban megtalálta saját hipotézisének bizonyítékát.

Ha nem csal emlékezetem, a szakközönség folyamatosan támadta Zsigmondy, a Városligetbe tervezett hőforrás-álmát, elsősorban a magas kutatási költségek miatt és követelte annak leállítását.
Így van, de Zsigmondy vállalta a rizikót és 1878-ben majd egy kilométeres mélységből valóban fel is tört a hévíz. Európa legmélyebb fúrása volt ez akkor, Zsigmondy saját szabadalmú eljárásával és eszköztárával. A 73,8 Celsius fokú vizet szolgáltató artézi kút látja el a századfordulóra elkészült és azóta újra fénykorát élő Széchenyi Gyógyfürdőt forró gyógyvízzel.

A Rudasra, pontosabban a Rudas Gyógyfürdő- és Uszodára visszatérve, a helyét keresem a budapesti fürdők között. Méretben nyilván nem vetélkedhet az újkori nagy strandokkal és uszodákkal, de vélhetném talán joggal a legkülönlegesebbnek, legöregebbnek, helyesebben talán legtörténelmibbnek is.
A Rudas méreténél fogva természetesen nem vetekedhet nagyságban az évi másfél millió látogatóval bíró Széchenyi Fürdővel. A közkedveltség és a kihasználtság együttes arányszáma terén viszont bizony az évi 400, maximum 500 ezer látogatójával a Rudas a nyerő. A törökfürdő-részre, – a tulajdonképpeni gőzfürdőre, – rendszeresen ki kellett tennünk a megtelt táblát, pedig törökfürdő viszonylatban egy igazán komoly méretű fürdőről van szó. Éppen ezért bíztunk a fejlesztésben, és ezek a tényezők tették fejlesztésre elnyert pénzeket alacsony rizikójú, hasznos beruházássá, megtérülő befektetéssé. A hat éve még súlyosan veszteséges Gyógyfürdő Zrt. a főváros segítségével egyenesbe jött és így az EU-s támogatások is sikerrel realizálódhattak a Lukács és a Rudas Fürdő 2010-es felújításában. 2012-ben egy átfogó homlokzat-felújítást hajtottunk végre, és ugyanekkor az Állami Vagyonkezelő elismerésében is részesültünk, mint kiemelten jól gazdálkodó szervezet. Abban az évben még folytattunk egy kutatást, mely egyértelműen kimutatta, hogy – elsősorban a Gellért és Széchenyi esetében – a napijegyet vásárlók túlnyomó többsége, a 90%- kevésbé árérzékeny külföldi, mert az árak valóban nem alacsonyak. Ezért vezettük be a Zsigmondy-kártyát, mely a belföldi látogatóinknak 50% kedvezmény lehetőségét biztosítja fürdőinkben. A Rudas Fürdő esetében a minőségi szolgáltatások irányába is fejlesztettünk. Legnagyobb és vakmerőbb vállalkozásunk a város szégyenfoltja, a lepusztult palackozóüzem megszerzése és wellness-központtá alakítása volt. Teljesen önerőből, hitelfelvétel nélkül, egy milliárd forint felhasználásával valósítottuk meg a projektet. Most a modern turizmus igényeinek is kifogástalanul és világszínvonalon meg tudunk már felelni. Új panoráma medencénk 36-38 fokos vízében lubickolva részesülhet vendégünk Budapest szeretetre méltó panorámájában. Köztudott, hogy a Rudas törzsközönségét a sportolók és a politika résztvevői képezték, mint a hogy a művészvilág inkább a Lukácsba járt, az arisztokrácia a Gellértbe. A fürdőkultúra új, korszerű elemeivel próbáljuk most a fiatalokat is bevonni állandó látogatókörünkbe. Zene, vetítések, társas rendezvények, éjszakai fürdőzés, csak a fantázia, az ésszerűség és a jóízlés szab határokat. A jó gazda módján próbáljuk a műemlékvédelmet ugyanúgy figyelembe venni, mint az aktuális trendeket.

A Rudas török neve a “Zöldoszlopos fürdő” volt, a medence fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül volt az egyik zöld. A Rudas elnevezés azonban aligha utalhat erre a rúdra, sokkal inkább délszláv ruda (bánya) kifejezésre kell gondolnunk. A rudna vagy a ruda szóösszetétekben pediglen ásványost jelöl. A Rudas fölött a Tabánban lakó szerbek és bosnyákok Rudna ilidzsének nevezték a fürdőt, ami annyit tesz: „ásványvízfürdő”. A fürdő régi német elnevezése, a Mineralbad is ennek a kifejezésnek a közvetlen fordítása. Evila Cselebi, a török utazó tudósítása tiszta és szennytelen vízről és fehér testüket indigókék törölközőbe csavaró masszőrökről tudósít. Egy hatalmas kupoláról is ír, amely alá ezer muszlim harcos is befér.
Nem kétségbe vonva Cselebi jóindulatát, az ezres szám egészen biztosan túlzás, a „kötényes fürdő” fogalom azonban szépen megőrződött. Éppen a Rudasban maradt meg a szeparált férfi-termálfürdő, – ahogy a népszáj is nevezi – egyedüliként a budapesti fürdőpalettán. A nők napja a kedd. A hétvége viszont a nemi egyenjogúságé, az „koedukált”. Ennek megfelelően nagy is látogatottság. Visszatérve röviden a török időkre, 2007-ben egy nagyobb felújítás folyt a Rudasban, és azt a bizonyos nagy medencét is visszabontották, és bizony, mind a mai napig az eredeti, a törökök által levert vörösfenyőcölöpök tartják, az igencsak ingoványos talajban a medencét. Ugyanez a vörösfenyő a vízvezeték anyaga, mely a lukácsból viszi a vizet a Királyba. És ez az egyik nagy különbség is a Rudas javára, hogy saját vize van, ezért „ilicse” tehát fürdő, nem „hámám”, azaz gőzfürdő. Fontos volt ez a törökök számára, ezért is örültek úgy az itt talált hőforrásoknak, mert a napi többszöri imádkozás előtti, kötelező rituális tisztálkodás szempontjainak ez felelt meg tökéletesen, hiszen élő forrás fölé épült. Azonban ne tévesszen meg minket a tisztálkodás szó, a Rudas sohasem volt úgynevezett „tisztasági”fürdő, mindig is gyógyfürdőnek számított, hiszen a már tárgyalt etimológiája is erre utal.

A Rudas közelében 21 meleg vizű forrás található, de nem csak ezért nyilvánították gyógyfürdővé 1933-ban. Mire gyógyír a Rudas Fürdő vize?
A radioaktív hévíz tartalmaz nátriumot, kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot, de fluoridion-tartalma is jelentős. Öngyógyítás itt a fürdőzés az ízületi, a bőr és az idegrendszeri betegeknek, vagy a csontrendszer mészhiányára. Az ivócsarnokban az Attila- és a Juventus- és a Hungária-forrás vize iható. Persze mind ez csak orvosi vizsgálat után történhet. Fontos itt megemlíteni, hogy szigorúan elválasztjuk a gyógytevékenységet a wellnesstől és a sporttól, a gyógyvizű medencéket a kevert vizű medencéktől.

A Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeletével a Magyar Fürdőszövetség minősíti a fürdőket egy új védjegyrendszerben, élményfürdő, gyógyfürdő, strand, uszoda és wellness kategóriában. Hogyan szerepelt a Rudas Gyógyfürdő? Végezetül a jövő terveiről, ha mesélne.
Az új védjegyrendszerben a Rudas az első 5 csillagos, a legmagasabb fokozatú fürdőnk. A jövő tehát részben már a jelen! A régről megszokott tömegfürdőzésnek vége, legalábbis egy műemlékvédelem alatt álló történelmi gyógyfürdőben. A víz bár mindig jön, azonban a minőségi szolgáltatás színvonalának szakadatlan emelése és folyamatos temékfejlesztés nélkül ma nincs siker. Az utóbbi évek eredményes szemléletváltását kívánjuk tovább vinni, melynek csak egyik eleme a humánerő további fejlesztése, főleg a nyelvtudás területén. Sikeres szolgáltatásainkat, mint a VIP-, vagy a páros masszázst, az élményfürdőzést, a fiatalokat vonzó szórakoztató és kulturális elemeket erősítjük, egészségügyi szolgáltatásainkat az elért 5 csillag szintjén tartjuk. Összességében, azért dolgozunk, hogy minél több embernek tudjunk egyre jobb körülményeket biztosítani a piaci versenyben, de ők ebből ne a versenyt érezzék, hanem annak a minőségi hozadékát.

Surányi j András