Hirdetés

Római találkozás Ennio Morriconéval

Google Plus

Róma Piazza Veneziához közeli negyedében, a helybéliek által esküvői tortának vagy írógépnek becézett Viktor Emanuel emlékműre néző ablakok mögött megannyi filmzenei remekmű született. A via d'Aracoeli sarkán álló 16. századi Muti Bussi- palota harmadik emeletének közel ezer négyzetméteres lakása Ennio Morricone „birodalma”. Paolo Sorrentino A nagy szépség című filmjét idéző dekadens szépség lengi körül Morricone muzeális értékekben gazdag  otthonát. A hatalmas nappaliban kínai dísztárgyak és bútorok között fekete zongora áll. A világhírű komponista ülve fogadja a látogatókat, balesete és gerincműtéte óta nehezen közlekedik. A tekintete látszólag szigorú, olyan tanár benyomását kelti, aki a szidalmazástól sem riad vissza. Morricone a maestro megszólításhoz tartja magát, tiltott szó számára a spagetti-western, mert lekicsinylően hangzik olaszul, továbbá a magánéletéről sem hajlandó beszélni.

A találkozás apropója a négy európai országból érkező újságírókkal Ennio Morricone 2016-os turnéja, amivel hatvanéves zeneszerzői pályafutását ünnepli. A kilenc várost érintő koncertsorozat Prágában indul és Wroclawban zárul. Január 17-én a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekarral és a debreceni Kodály-kórussal lép fel a budapesti Papp László Budapest Sportarénában. A novemberben a 87. életévét betöltött filmlegenda idős kora és mozgáskorlátozottsága ellenére fáradhatatlan. Nemrég misét komponált Ferenc pápa tiszteletére, melyet az Il Gesú jezsuita főtemplom plébánosának a felkérésére írt abból az alkalomból, hogy Rómában kétszáz éve engedélyezték újra a jezsuita rend működését. A vallást amúgy nem gyakorló Morricone személyesen is találkozott Ferenc pápával, akit igazi misszionáriusnak tart a keresztények és a muzulmánok közötti megbékélés szorgalmazása miatt. A maestro zenei hozzájárulása nem csak az érzelmi hatáskeltést célozza, akár a kollektív imának szánt pápai mise, akár egyéb, a világ drámai történéseire reflektáló zeneművei esetében. 2013-ban felkavaró erejű szimfonikus művet komponált a Földközi-tenger vizébe fulladt afrikai menekültek emlékére. 2002-ben a New York-i ikertorony elleni terrortámadás áldozatairól emlékezett meg Hangok a csendből című kompozíciójával, amit később a történelem összes áldozatának, névtelen hősének dedikált.

Janus-arcú zeneszerzőnek vallja magát Morricone, közel száz oratorikus, nagyzenekari művet, kantátát jegyez. Elhagyott szerelméhez való visszatérésnek nevezi az abszolút zenében tett   kalandozásait csakúgy, mint a karmesteri tevékenységét. Utóbbira Sergio Leone beszélte rá, aki gyerekkori jóbarátja és padtársa volt az általános iskolában. „A zeneszerzés magányos, elzárt alkotói tevékenység, amihez visszavonultság, elmélyülés társul. A filmzene-szerzés pedig alkalmazott múzsa, amibe beleszól a rendező, a producer. Határidőre kell dolgozni, nem annyira inspiráció, mint inkább benyomások alapján, ami a rendezőkkel folytatott beszélgetésekből, a forgatókönyvből, a leforgatott képkockák alapján születik meg. Ezzel szemben karmesterként felszabadító érzés, hogy közvetlenül kommunikálhatok a zenészekkel és a közönséggel. Elevenséget, ihletet merítek a zenekarral való találkozásokból. Csak a fantázia szab korlátot annak, hogy milyen ritmusban, hangszerelésben tolmácsolom a zenémet”. A világ legnagyobb koncertpódiumait, köztük a Verona Aréna tizennégyezer fős nézőterét is meghódító zeneszerző leginkább akkor érzi magát elemében, amikor a  filmzenéit vezényelheti.

Öt Oscar-díj, köztük egy életmű Oscar, tíz Donatello, öt Bafta, három Grammy-díj és számtalan jelölés birtokosaként -  legendássá vált filmzenéinek köszönhetően - Morricone soha nem készített számvetést. Mint meséli, hajdanán outsiderként szegődött a filmhez, nem fűzött hozzá hosszú távú reményeket, az élet, a megélhetés mégis a mozi irányába terelte.

Kései elismerésnek tartja, hogy Santiago de Chilétől Los Angelesen át Pekingig bemutathatta a saját szerzeményeit. „Soha nem a siker motivált, hanem annak az örökségnek a továbbvitele, amit a nagy mesterektől, elődöktől kaptam, mint Palestrina, Petrassi, Stravinsy, Monteverdi.”

Morricone és a zene kapcsolata gyerekkori szerelem. Trombitán játszó édesapjától tanult meg kottát írni. Az éjszakai bárokban is zenélő idősebb Morriconet a fia is elkísérte olykor, sőt helyettesítette. Apja nyomdokain haladva szintén a trombitát választotta, amikor beiratkozott a Santa Cecilia Konzervatóriumba. Kissé kilógott a sorból azzal, hogy a hangszeres tudás mellett zeneszerzést, kórus- és karvezetést is tanult. Az ötvenes években hangszereléssel kereste a kenyerét. Az olasz RCA stúdióban közel ötszáz dalon dolgozott olyan szerzőkkel, mint Paul Anka, Chet Barker, Mina. Színházi zeneszerzőként is alkalmazták, mielőtt Sergio Leonéval történelmet írtak.

Az italo-western műfajának a megteremtője eredetileg nem Morriconét akarta felkérni az Egy maréknyi dollárért zeneszerzőjének. Előző munkái alapján a stúdiófőnök rábeszélte, hogy hallgassa meg a tehetséges fiatal muzsikus munkáját.  A régi padtársak alkotóként és barátként találtak újra egymásra, és onnantól kezdve Ennio hűséges maradt a rendezőhöz. Azzal tűnt ki a többiek közül, hogy elsőként alkalmazott a Volt egyszer egy vadnyugatban szájharmonikát és pánsípot. Ettől kezdve komédiák, melodrámák, thrillerek, háborús filmek, történelmi eposzok hosszú sora következett.

A hatvanas évektől keresett név lett Hollywoodban, olyan amerikai rendezők kérték fel filmzenékre, mint John Carpenter, Brian De Palma, Barry Levinson, Mike Nichols, Oliver Stone. A lexikonok szerint ötszázötven, saját bevallása szerint négyszázötven filmhez írt kísérőzenét. Mind közül az egyik nagy kedvence a jezsuita misszionáriusokról szóló Roland Joffé-film, a Misszió, az Aki legyőzte Al Caponét, a  Volt egyszer egy Amerika, a Cinema Paradiso és a közelmúltból Koltai Lajos Sorstalanság című filmje. A Leonéhoz fűződő barátság miatt mondott nemet Clint Easwood többszöri felkérésére, elsőként a Nincs bocsánat című westernre. A sors fintora, hogy 2007-ben Easwood kezéből vehette át az életmű-Oscart.

A sok száz rendező közül közel harminc éves hűség fűzi a szicíliai Giuseppe Tornatoréhoz. A saját szavaival élve amolyan apa-fiú kapcsolat az övék, a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapszik. Az óceánjáró zongorista alakját nem kis mértékben Morriconéról mintázta Tornatore. A hangszerét a tűzvészben menekítő zongoristával a zene mindenhatóságának adózik a rendező.

Nagy hódolói közé sorolhatja a maestro az olasz-amerikai Quentin Tarantinót is, aki évekig kapacitálta őt, mire kötélnek állt. A Becstelen brigantik és a Django elszabadult után, amihez Tarantino felhasználta a zeneszerző néhány szerzeményét, a Hateful Eight című western az első Tarantino- film, amihez teljes egészében Morricone írt kísérőzenét. Rossz hírnév keltésének, a média torzításának tartja, hogy olyan szavakat adtak a szájába, miszerint azért nem akar Tarantinóval dolgozni, mert indokolatlanul erőszakosak a filmjei. „Becsülöm Tarantino munkásságát, való igaz, hogy néhány képsorával nem értek egyet, de elismerem az eredetiségét, azt a képességét, ahogyan a műfajokat kiforgatja. A Hateful Eight is ilyen film, a hóban játszódó western, ami ritka párosítás.”

Szép emlékeket őriz a Sorstalanság kísérőzenéjéről, a közös munkáról Koltai Lajossal, akit még a Maléna operatőreként ismert meg. „Kertész Imre regénye az egyik legerősebb irodalmi alkotás, ami a holokausztról született. Megtisztelő volt számomra Koltai felkérése, igyekeztem megfelelni neki, hogy a fájdalom, az irgalom és a remény hangjai éppúgy megszólaljanak benne.”

Morricone szereti azokat a rendezőket, akik részéről maximális bizalmat élvez és szabadkezet kap. A gyakorlatra lefordítva ez annyit jelent, hogy igazán azt élvezi, amikor még a forgatás megkezdése előtt elkészítheti nagy vonalakban a zenei motívumokat, a hangszerelést. „Hosszú évek tapasztalata azt igazolta számomra, hogy az az ideális felállás, amikor a rendező a zenéből is ihletet merít a film látványvilágához. Hollywoodban gyakran esnek abba a hibába, hogy szinte az utolsó pillanatban keresnek zeneszerzőt, és ilyenkor kevésbé értékelik a munkánkat.” Ez alól kivételnek tart olyan európai látású alkotókat, mint Steven Soderbergh, Mike Nichols vagy Brian De Palma.

Hatvan évre visszatekintve Morricone a saját hozzájárulását a filmművészethez fele-fele arányban technikai és érzelmi indíttatásúnak érzi. „Nincs értelme misztifikálni a zeneszerző jelentőségét egy film sikerében. A zsánerfilmeknél kötöttebb szabályok érvényesülnek, bizonyos műfaji kódok mentén kell zenei aláfestést komponálni. Az ún. művészfilmek, kísérleti alkotások esetében jobban szabadjára tudom engedni a fantáziámat, bátrabban, merészebben kísérletezek jómagam is. „A szigorú napirend szerint élő komponista - karmester megszokott életmódja szerint a reggeleket sétával, tornázással, jógázással tölti. A délelőtti és délutáni órákban visszavonul a dolgozószobájába, a zeneszerzésnek szentelt idő olyan számára, mint a „szent” szieszta. A körülményeket mindehhez hatvan éve hűséges, elválaszthatatlan társa, Maria, a felesége biztosítja. A maestro négy gyermeke közül Andrea fia viszi tovább a zenei vonalat, karmesterként és zeneszerzőként gyakran közösen vesznek részt projektekben is. Giovanni, a harmadik Morricone örökös reklám- és videoklip rendezőként vesz részt apja koncertturnéin.

A zene mellett Ennio Morricone legnagyobb szenvedélye a sakkozás.  Harmincas éveiben az olasz nemzeti sakkválogatott tagja volt. Baráti mérkőzéseken is részt vett Karparovval, Lékó Péterrel, Polgár Judittal. A másik szenvedélye a futball, a Róma drukkolójaként szinte egyetlen mérkőzést sem hagy ki, leginkább a televízió képernyőjén követi kedvenc csapatát.

 A holnapok felől nincsenek aggodalmai, mert mint mondja: „Szerencsére nem tudok olvasni a jövőben. Minden napnak azzal a bizodalommal nézek elébe, hogy még bármi megtörténhet. Rossz és jó egyaránt. Egyet azonban biztosan tudok: amíg élek, magamtól semmi pénzért nem mondanék le arról az örömről, hogy újra meg újra a közönség elé álljak karmesteri pálcával a kezemben.”

Szentgyörgyi Rita

Képek

Római találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio MorriconévalRómai találkozás Ennio Morriconéval

Google Plus

Galéria

Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval
  • Római találkozás Ennio Morriconéval

Hirdetés