Várhelyi Tibor építészmérnök

Alig huszonöt évesen kimúlóban van a hazai építészeti törvény. Az újat – amely törvénytervezet formájában már javában készül – ősszel fogadhatja el az országgyűlés. A régi lecseréléséről Várhelyi Tibor építészmérnökkel beszélgettünk.

Az új törvényjavaslat elsősorban olyan befektetői köröknek szól, amelyek a következő öt évben terveznek a hazai építészet világában vállalkozni – bocsátotta előre szakértőnk, aki hozzátette, hogy az újraírás, az irányok felrajzolása zajlik jelenleg, s a koncepció megalkotása és véglegesítése után törvényjavaslat formájában lesz előterjesztve a parlamentben várhatóan még az idén.

„Létezik ilyen törvény 1997 óta, de most nulláról indulva helyette egy vadonatúj születik meg, új fogalmakat vezetnek be, a régi pedig hatályát veszti a magyar építészetről szóló törvényjavaslat elfogadásakor” – mondta Várhelyi Tibor. 

Hozzátette, hogy az újnak, üzleti szempontból van nagyobb jelentősége a befektetői oldalról. akik sok száz lakásos társasházakat, iparcsarnokokat akarnak építeni.

„Utóbbiaknak hasznosak a leginkább azok az információk, amelyekről a törvényjavaslat örvén a kapcsolódó témakörökben mi is folyamatosan tartunk előadásokat – fogalmazott. – Például pályázatíró cégekhez megyünk el, online találkozókat szervezünk, ingatlanosok előtt beszélünk, s az eszmecserék megmozgathatják az érdeklődők fantáziáját.”

Az építészmérnök az új törvény megszületésével kapcsolatosan az egyik célként a régi ipari területek hasznosítását jelölte meg.

„Az úgynevezett barnamezős, vagy éppen rozsdamezős néven is ismert területekről van szó, amelyek hasznosulására irányulnak a hivatalos törekvések. Vagyis hogy ezeket a területeket hasznosítsák építészeti beruházásokra, vagy akár társasházépítésre is. Ide tartoznak az úgynevezett alulhasznosított területek, ilyenekből magánkézen levő is jócskán akad, de például a honvédségnek is van rengeteg ilyen jellegű telke, például már régóta nem használt radarállomásokra gondolok.”

A beruházási kedv növelése is cél – értett egyet a felvetéssel beszélgetőpartnerünk, aki szerint konkrétum még nincs ugyan, de a törvényjavaslat készítői a fejlesztők részére adómentességet kívánnak belefoglalni a jogszabályba.

„A törvényjavaslatról tavasszal megvolt a társadalmi egyeztetés” – fűzte hozzá, kiemelve, hogy a leendő fő pontok között szerepel a barnamezős területek „reaktivizálása” mellett az is, hogy növekedjék a zöldenergia felhasználása, miként az is, hogy visszaszorítsák a kontárokat, a hozzá nem értőket az építészet területéről.

„Ez utóbbira irányuló törekvés, hogy a generálkivitelezői tevékenységet akarják szigorú szakmagyakorlási jogosultsághoz (és szakvégzettséghez) kötni, hogy ne olyan generálkivitelezők legyenek a piacon, akik nem értenek a szakmához.” – mondta. – Ha a piac szűkül, s kevesebb kivitelező van, ennek lesz hatása. Valószínűleg a minőségibb szolgáltatók fognak jobban talpon maradni, viszont ugyanakkor jó eséllyel igény lesz jó szakemberekre, ez pedig inkább a lakossági oldalnak kedvez, bár a kivitelezői díjak, várhatóan növekedni fognak.”

Várhelyi Tibor osztotta azt a nézetet, hogy a régi helyébe lépő új szabályozás az építészszakmát is felértékeli, zárásképpen pedig a készülő törvényből még egy passzust emelt ki:

„Fontos tétel lehet a régi épületek hasznosításának fokozása is. Ehhez hatékony eszközül szolgálhat az e téren érintetteknek biztosítandó személyijövedelemadó-kedvezmény, vagy akár teljes mentesség is. Ez azoknak járna, akik műemléképületekbe költöznek be, vállalva a felelős karbantartási kötelezettséget”- mondta magazinunknak az építészmérnök.