A trendiség kimaxolva

A japán gyártó megmutatja, hogy mi a kisautók jövője. Természetesen terepes és dögös, ami beindítja az érzelmeket. A szuper külső elég a sikerhez?

A környezetvédelmi előírások, nem segítik a valóban kis fogyasztású autók terjedését. Ezért egy kézen megszámolhatók a Toyota Aygo X konkurensei. Ez az a liga, ahol csodákat nem lehet várni, mert a 3,7 méteres hosszúság, a 72 lóerő és a 14,9 mp-s százra gyorsulás megmutatja, hogy mivel van valójában dolgunk: egy városi minivel. Ennek a legfőbb jele, hogy a mai benzin árak mellett is öröm járni az Aygóval. Ugyanis télen, 4,4 literes fogyasztást produkált…

Nyáron, valószínűleg könnyen be lehet menni vele 4 liter alá. Ebben a kulcsot nem csak a motor jelenti, hanem az is, hogy az Aygo X könnyű. Az alapverziója 940 kilós. A városi közlekedésre hangoltság, az egyszerű szerkezetű, tehát tartós motor és a divatos külső hármasa éri el, hogy a vásárló a pénztárhoz fáradjon.

Aygo történelem

Mielőtt elmerülnék a tesztautónk részleteiben, érdemes megnézni az Aygo sztoriját. Amely lenyomata az EU környezetvédelmi rendelkezéseinek, amivel gyakorlatilag megszüntették a valóban kisfogyasztású városi autókat. A helyüket testes és nehéz tölthető-hibrid szabadidő-autók vették át. A kicsiknek a végső sorsuk az lesz, hogy drága elektromos kisautók veszik át a helyüket.

Az Aygo, a Toyota és az egykori PSA csoport, a mai Stellantis együttműködésének köszönhető. A Csehországban lévő Kolinban lévő gyárban készültek az Aygók. És mellette a Citroen C1 és a Peugeot 107/108-as típusok. A francia testvérek ugyan azokat a technikát használták, csak a külsejükben és jelvényeikben tértek el egymástól. Az együttműködés 2021-ben ért véget, mivel a gallok kiléptek a közös munkából. Az oka: szerintük nem nyereséges a városi minik gyártása.

Az Aygo első generációja 2005-ben lépett színre, az autó felfrissítésére 2009-ben került sor. A második generáció 2014-ben került a szalonokban és tavaly búcsúzott. Az új széria, már Toyota Aygo X-ként debütált. Ez utalás a terepesebb külső megjelenésre, amit a műanyag sárvédő szélesítésekkel és a nagyobb kerekekkel értek el.

Aygo X

A sofőrt a városi kisautó realitásába, a nem túl acélos gyorsulás, az autópálya tempó környéki erős motorhang és a szélzaj húzza vissza. Ezek mutatják, hogy a fő terepe az apróságnak a város. Leginkább két személlyel, mert hátra körülményes beszállni, kb. 170 centis magasságtól. Ennek oka, hogy a hátsó ajtó kisebb szögben nyílik, mint az első. De a legfőbb, hogy 170 centi fölötti elől ülő mögött, minimálissá válik a hátsó lábtér. Elől viszont a magasabbak is jól elférnek, még 190 centi körüli magasság sem okoz gondot. A szabadidő-autós jelleg pozitívuma, hogy az ülések ülőlapja magasan helyezkedik el, így kényelmes a ki és a beszállás.

A raktérre, leginkább jelképes jelző illik (231L). A csomagtér két személlyel és lehajtott hátsó üléssel már 821 literes, és jól használható. Ez is a városi kisautós életérzés erősíti.

Azt, hogy olcsóbb kisautóról beszélünk, jól mutatják az utastér egyszerűbb műanyag burkolatai. És az is, hogy a hátsó üléseket egy kis műanyag fogantyú meghúzása után, a csomagtartóból lehet csak eldönteni.

Az ülések mintázata, színes cérnás varrása és a néhány eltérő színű műanyag betét visz színt a fülkébe. Ez az Aygo X-et divatossá és trendivé teszi. A pótkerék helyén, a JBL hifi mélynyomója található. Defekt esetén, a defektmentesítő hab és elektromos pumpa jelenti a segítséget.

Váltó és a „dinamizmus”

A műszaki dolgokkal kezdtünk, akkor zárjunk is azzal. Az ötsebességes, kézi kapcsolású váltónak nagyon jó a kapcsolási érzete. A három hengeres motort rendesen kell forgatni, hogy haladjon az autó. A városban használatos sebességet egész gyorsan eléri, gond nélkül lehet vele tartani a forgalom ritmusát. A dinamikával 100-110 km/óra fölött adódnak gondok. Ilyen sebességnél egy nagyobb emelkedőnél vissza kell váltani, előzésnél pedig érdemes átgondoltan cselekedni. Az Aygo X világa, nem ez a sebességtartomány.

Benedek Attila

Toyota Aygo X Style