Nehezített körülmények
Beszélgetés szakértőnkkel, Szekeres Csabával
Megváltozott a világ – és nem előnyére… Az Európa szívében, ráadásul a szomszédságunkban zajló háború, a részben ezzel is összefüggő gazdasági krízishelyzet, az életkörülmények nehezebbé válása mind-mind negatívan hat életünk megannyi területére, s nem kivétel ez alól a biztosítási piac sem.
Ami ez utóbbit illeti, állandó szakértőnk, Szekeres Csaba szerint jelenleg három irányból érdemes a témát megközelíteni. Az egyik az, hogy a biztosítási területet is elérte a tudatosság, vagyis az az ügyfél nyer igazán hosszú távon, aki tudatos a meglévő, illetve a jövőben megkötendő biztosításaival kapcsolatosan. Merthogy egyre inkább gondoskodniuk kell az ügyfeleknek a saját biztosításukról és a biztosítási tanácsadók szerepe is felértékelődik, hiszen a legtöbb ügyfél nem ért ehhez a területhez, tehát érdemes kikérnie szakértőnek a véleményét. „Miközben közel húszezer biztosítási tanácsadó van a magyar piacon, egyfajta fordulat következett be: ma már egyre többször nem a biztosítási tanácsadó keresi meg az ügyfelet, hanem az ügyfél fordul a biztosítási tanácsadóhoz, merthogy kérdése, észrevétele van, vásárol valamit, amire szeretne biztosítást kötni, ezért megkeresi a tanácsadót” – mondja Szekeres Csaba.
A másik, ami motorja az egész biztosítási piacnak, az az elavult biztosítások karbantartása – folytatta a szakértő. „Tehát annak a felbecsülése, hogy a jelenleg meglevő több millió biztosítási szerződés közül mely az, amelyik elavult, jelentős részben a gondozás hiánya miatt. Ennek több oka is van, például az, hogy egy lakásbiztosításnál nem a megfelelő biztosítási összegre van megkötve a lakásbiztosítás. Vagy egy vállalati vagyonbiztosításnál lehet, hogy már nem ugyanolyan a készletérték, a berendezéseknek az értéke, amiről a biztosítás szól, vagy például az életbiztosításnál az ügyfél két-háromszor annyi pénzt keres, és a jövedelemhez kötött életbiztosításnál megeshet, hogy az már elavult mostanra. Ez tudatosulhat az ügyfeleknél, de a biztosítóknak is érdekük, hogy ne legyenek idejétmúlt biztosítások. Hiszen a káresemény bekövetkeztekor egy negatív ügyfélélmény rosszabb a biztosítónak hosszabb távon, hogyha az ügyfél elégedetlen a kárrendezés módjával. Ezért is elég sokszor részbiztosításokra kerül sor, ha például az ügyfél a biztosítási összeg kifizetésekor, mondjuk, csupán a pénz felét kapja meg. Már pusztán emiatt is kell az ügyfélnek foglalkoznia a saját biztosítási portfóliójával, mert ha baj van, akkor akár jelentős pénzügyi veszteség is bekövetkezhet.”
Szekeres Csaba a harmadik fontos szempontként említette, hogy a jelenlegi helyzetben folyamatosan jelennek meg új kockázatok. „Olyanok, amelyek korábban nem voltak, tehát lehet, hogy ha a jelenlegi biztosítási szerződések karban is vannak tartva, érdemes az új rizikókról beszélni, amelyek például a megváltozott élethelyzetekből fakadnak – mondta a szakember. – Ilyen például az egyik legnépszerűbb: a rezsicsökkentés változásának hatására egyre többen gondolkodnak megújuló energiaforrásokban, például napelemben. Nagyon sokan most napelemes beruházásokat hajtanak végre, hogy csökkentsék jövőbeli villany- és adott esetben gázszámláikat is, vagy a fűtésszámlákat. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy ha napelem kerül egy házra, vagy, mondjuk, egy hőszivattyú, akkor ezeket is a biztosítások közé vonjuk be. Az egyre népszerűbb és gyakorlatilag minden háztartásban meglevő okos eszközök biztosítása is fontos lehet, kezdve az okostelefonoktól az okostévéken át az okoskonnektorokig, már ezekre is lehet úgymond fedezeteket kérni. Ahogy minden olyan másra, amely az életünk hétköznapi részévé váltak mára” – nyilatkozta a jeles biztosítási szakember.
