Egészség és védelem

A Magyarországot sem elkerülő koronavírus-járvány kétségtelenül új megvilágításba helyezte az egészségvédelmet. A pandémia megjelenésével, az új veszélyhelyzet kialakulásával párhuzamosan felerősödött az igény életünk biztonságosabbá tételére, amihez például az egészségbiztosítás nyújthat segítséget. A témáról az ismert biztosítási szakemberrel, Szekeres Csabával beszélgettünk.

„Manapság az emberek sokkal tudatosabban védik az egészségüket, megpróbálnak elébe menni a bajnak, oly módon is, hogy kellő rendszerességgel eljárnak szűrővizsgálatokra” – bocsátotta előre a fiatal szakértő. Mielőtt a részletekbe belementünk volna, alaptételként rögzítette, hogy az egészséget, ha kifogástalanul érezzük magunkat, természetesnek gondoljuk, viszont nagyon is meg tudunk ijedni, amikor kiderül, hogy valami probléma van.

„Ezért is kiemelten fontos a megelőzés, a prevenció – hangsúlyozta Szekeres Csaba, megjegyezve: a közegészségügyi ellátásban nem biztos, hogy azt a szolgáltatást kapjuk, amit elvárnánk. – Nagyon sokszor hosszú várólisták vannak, hálapénzt kell adni, ezért is van az, hogy a magánegészségügy az egyik legdinamikusabban növekvő piac mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban, s napjainkra felértékelődött a magánkórházak, a kapcsolódó intézmények szerepe.”

Hogy milyen módon? A szakember szerint két irány van:

„Amikor beüt a baj, ugye, szokásos módon orvoshoz fordulunk és kifizetjük egyszerre azt az összeget, ami a számlán megjelenik. Vagy – s ez a másik irány – azt mondjuk: mindezt biztosítással szeretnénk lefedni, tehát egészségbiztosítást kötünk, és ha valamilyen problémánk támad – legyen az szív-, gyomor- vagy akár kisebb bőrgyógyászati gond -, akkor igénybe tudjuk venni magát a magánorvosi ellátást – térítésmentesen. Tehát ott a helyszínen már nem kell fizetni. Akinek van magánorvosi biztosítása, az jellemzően több száz partner közül tudja kiválasztani magának a legmegfelelőbb helyszínt azokkal az orvosokkal, akiket ő szeretne. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a rendszer fontos elemeként az asszisztenciaközpont a biztosítás terhére megszervezi a beteg ellátását. A vizsgálat tehát ott és annál az orvosnál zajlik, ahol és akit szeretne az érintett, a költségeket pedig a biztosítás fedezi.” 

A közbevetésre, hogy az orvosi vizsgálat esetén a költségkímélés mellett a gyorsaság is felettébb lényeges, Szekeres Csaba így reflektált:

„Bizony, nagyon nem mindegy, hogy egy hónap múlva, vagy még későbbre kapunk egy, mondjuk, MR-vizsgálatra szóló dátumot, vagy egészen közeli időpontra.  Már pusztán azért sem mindegy, mivel annak, aki beteggé válik, rögtön csökken a jövedelme, hiszen orvoshoz kell fordulnia, ahol fizetnie kell, miközben munkahelyétől kevesebb pénzt kap, táppénzre is kerülhet, s akár a tartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia.  Ezért kell hát egy-egy betegséget előzetesen „kezelni”, vagyis felkészülni rá, s ezt – a Nyugat-Európában jellemző gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is – egyre inkább a biztosított egészségvédelem révén próbálják megoldani az emberek. A biztosítások nemcsak arra szolgálnak, hogy ha baj van, garantáltan jön a segítség, hanem a várólistától és hálapénztől mentes orvosi ellátáson túl biztosítják az ügyfeleknek az évenkénti rendszeres szűrővizsgálatot is – díjmentesen” – így a szakember, aki a saját szerepére is kitért:

„Én szerződéseket tudok kötni, közvetíteni az egészségbiztosítására havonta jellemzően tíz-húsz ezer forintot áldozó ügyfelek és a biztosító között. A biztosító egyik leányvállalata, amelyik segít a szolgáltatásszervezésben, asszisztenciavonalat tart fenn, s ha az ügyfélnek fáj a torka, a gyomra, bármije, hívhatja ezt a vonalat, amelynek működtetői megszervezik a teljes orvosi ellátását a betegnek arra a környékre, ahol lakik, abba a legközelebbi intézménybe, ahol hetek vagy hónapok helyett akár már másnap fogadják őt” – mondta Szekeres Csaba.