Eurofutball

BUDAPEST IS A FŐSZEREPLŐK KÖZÖTT

A koronavírus sportra is kiterjedt egyetemes uralmának a megtöréseként is értelmezhettük azt a tényt, hogy az európai futballszövetség, az UEFA tétovázások után egyértelművé tette: ha törik, ha szakad, 2021-ben megtartja a 2020 nyaráról kényszerűen egy évvel elhalasztott kontinensbajnokságot. A Föld legnépszerűbb sportjának térnyerése a pandémiával szemben azt is jelentette, hogy Magyarország, közelebbről pedig Budapest is be-, vagy még inkább visszakapcsolódik a nemzetközi labdarúgás európai főáramlatába, azaz részt vállal az Eb-rendezésből. Nemcsak azzal, hogy a főváros ad otthont négy mérkőzésnek június-júliusban, hanem az egy hónapos kontinensviadal nálunk rendezendő meccseire vakmerő garanciát is vállalt: az UEFA-nak tett ígéret szerint teltház előtt játszhatnak az érintett válogatottak a Puskás Arénában.

A régebbi, vírusmentes időkben egy pillanatig sem lehetett kétséges, hogy egy labdarúgó-találkozó, különösképpen ha Eb-összecsapásról van szó, nézők előtt zajlik. Csakhogy a Covid-19 gyűjtőnévvel illetett világbetegség tavalyelőtti kitörése óta abnormalitásba fordult át sok minden, így a sportélet is, és amire korábban nem volt példa – mert fel sem merült, hogy ilyesmi megtörténhet -, 2019 óta a rideg valóság részévé vált: ellehetetlenült a futballvilág is. Jelentős meccsek, fontos sorozatok maradtak el, a szurkolók hosszú hónapokra kitiltattak a stadionokból, mondhatni: a klinikai halál állapotába került az egyetemes labdarúgás (is)… Az ébredésnek, a kómás időszak magunk mögött hagyásának, ha úgy tetszik, az újjászületésnek a labdarúgás nemzetközi világában nemrég lehettünk tanúi, jelesül április elején, amikor az UEFA bejelentette: az idei, sorszáma szerint 16. labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit nézők előtt rendezik meg. Ideillő megjegyzés: csak Magyarország vállalt teltházat a világjárvány idején is lejátszandó meccsekre.

A Puskás Aréna a neki jutó három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntős találkozót illetően garanciát adott, hogy a nézőtéri ülőhelyek száz százalékát elfoglalhatják a szurkolók, köztük külföldi drukkerek, amennyiben megfelelnek a belépés szigorú követelményeinek. Ezúttal nem pusztán protokolláris formaság volt az UEFA részéről a kinyilvánított harsány köszönet az érintett tagszövetségeknek, s a nemzeti hatóságoknak, amiért szorosan együttműködnek vele a szurkolók stadionokba történő biztonságos visszatérése érdekében. Ahogyan az eltökéltség mellett a világjárvány miatti óhatatlan óvatosság is kiérződött az UEFA ama közléséből, hogy az egészségügyi világszervezettel, a WHO-val is együttműködik a Covid-19 jelentette kockázatok csökkentése érdekében. Mert hát a hadállásait csak kemény harcok után feladó gyilkos kór esetében bizony továbbra sem árt az éberség…

Luka Modric
Álvaro Morata

Mindenesetre az UEFA parancsolatra – igenis lesz Eb, méghozzá nézőkkel – az Európa-bajnokságot rendező városok sorra adták le vállalásukat, hogy mekkora kapacitás mellett készek – merik, tudják – fogadni a nézőket, bejelentve azt is, hogy különleges hatósági eljárások életbe léptetésével igyekeznek megkönnyíteni az országukba történő beutazást.  Eredetileg – miután Brüsszelt az új stadion megépítését kérdőjelessé tevő késlekedés miatt hamar kiakolbólították – 12 város adott volna otthont a 24 válogatottat felvonultató Eb mérkőzéseinek, ám mivel Dublin és Bilbao nem tudta garantálni a nézők beengedését a stadionba, az ír metropolisz lekerült a rendezők listájáról, Bilbao helyére pedig beugróként egy másik spanyol település, Sevilla lépett. Az újraosztáskor Szentpétervár több csoportmeccset, míg London egy plusz nyolcaddöntős meccset kapott. Mellettük még München, Baku, Róma, Koppenhága, Bukarest, Amszterdam és Glasgow tölt be házigazda szerepet.

Cristiano Ronaldo
Marco Rossi

A hat, egyenként négycsapatos csoport közül persze számunkra a legérdekesebb az F betűjelű, amelybe az Eb-re pótselejtezőn kijutott magyar válogatott is került. Nyilván sokan felszisszentek, amikor a sorsoláson ismertté váltak a leendő ellenfelek, mivelhogy az egyik „legsűrűbb” kvartett jött össze az által, hogy kifogtuk a címvédő Portugáliát, a világbajnok Németországot és a végső győzelemre is esélyes Franciaországot. Alighanem az a megfelelő „várakozó” álláspont, hogy örüljünk az Eb-részvételnek, de ne számítsunk sok jóra, s még inkább sok pontra, netán továbbjutásra, mert már egy döntetlen is kifejezetten sikernek minősülne bármelyik csoportriválissal szemben. Ettől az optimisták, az örök csodavárók még reménykedjenek csak bátran, hiszen Fortuna pártfogását élvezve akár bravúrra is képes lehet az olasz mester, Marco Rossi szövetségi kapitány irányította nemzeti együttesünk…

Ha már várakozás. A mostani labdarúgó Eb-n – amely amúgy megőrizte elnevezését, az Euro 2020-at nem kis mértékben kereskedelmi-üzleti, s csak kis mértékben holmi nosztalgikus megfontolásból -, több csapat is végső befutó lehet. A már említett csoporttársak akármelyike ünnepelhet majd a július 11-i döntőt követően, de éppenséggel az sem jelentene hatalmas szenzációt, ha éppenséggel Spanyolország, Anglia vagy Olaszország nemzeti válogatottja lenne az Európa-bajnok. A meglepetés se zárható ki teljesen, már pusztán múltbéli tapasztalatok okán sem. A kontinentális foci Eb-k 1960 óta íródó históriájában igazi döbbenetet váltott ki például a döntőben Németországot verő Dánia végső sikere 1992-ben. A Jugoszlávia helyére beugró északi ország első helye azért kelthetett valóságos megütközést, mert amikor az utolsó pillanatban megkapta a meghívót, a válogatott játékosai már szétszéledtek, s gyakorlatilag nyaralásból  toppantak be a svédországi Eb-re. Vagy ott vannak a dánok diadalán is túltevő görögök, akik módfelett unalmas, afféle antifocival is képesek voltak aranyérmet szerezni a 2004-es kontinensviadalon úgy, hogy előzőleg még mérkőzést sem tudtak nyerni Európa-bajnokságon. És hát éppenséggel a legutóbbi Eb végső győztese, Portugália sem számított a legfőbb favoritnak, mégis első lett a legutóbbi, 2016-os franciaországi eseményen, ahol a magyar labdarúgó-válogatott 44 esztendei szünet után játszhatott újra kontinensviadalon.

Toni Kroos
Didier Deschamps

A 2021-es csúcseseményen hazai környezetben is láthatják a rajongók magyar kedvenceiket, s hogy a Rossi-legénység népszerűsége töretlen, azt jelzi a tény: az UEFA az ominózus napon délután két órától árulta a jegyeket a magyar válogatott szurkolóinak a két budapesti meccsre, és már négy óra előtt elfogytak a helyek.

Ami a menetrendet illeti, az Eb – a római Olimpiai Stadionba kiírt június 11-i nyitómérkőzést követően – a mi szempontunkból június 15-én rajtol, a portugálok elleni mérkőzéssel, majd négy nappal később, 19-én ismét a Puskás Aréna a színhely, amikor a franciák vendégeskednek Budapesten. A június 23-i csoportzárót viszont Münchenben játssza a csapat a németekkel. Aztán hogy a csoportkör végeztével lesz-e még jelenésük a mieinknek, tényleg a jövő titka…

A forgatókönyv szerint a nyolcaddöntőkre június 26. és 29. között – a budapestire 27-én – kerül sor, a negyeddöntők időpontja július 2. és 3., az elődöntőké 6. és 7., míg a döntőt július 11-én este 9 órától rendezik meg a londoni Wembley Stadionban.

A legtöbb részvétellel a németek dicsekedhetnek, akik eddig 12-szer szerepeltek Eb-n, 10-szer voltak ott a spanyolok, 9-9 alkalommal az olaszok, a franciák, az angolok és a hollandok. Magyarország háromszor szerzett részvételi jogot, a legjobban 1964-ben teljesített válogatottunk, amely Spanyolországban bronzérmesként zárt. A mostani tizenegy-városos torna 24 csapata közül Finnország és Észak-Macedónia először vesz részt Európa-bajnokságon, Dánia és Hollandia pedig 2012 után résztvevő újra, mivel a 2016-os Eb-ről mindkettő lemaradt.

Túl a sportszakmai elismerésen, anyagilag sem járnak rosszul a huszonnégyek. Maga a részvétel 9,25 millió eurót ér csapatonként, a csoportkörben 1,5 millió euró jár a győzelemért, 750 ezer a döntetlenért. A nyolcaddöntő 2 millió eurót hoz a konyhára, a negyeddöntő 3,25 milliót, az elődöntő 5 milliót. A második helyezett 7 millió pluszra számíthat, az Európa-bajnok különdíja pedig 10 millió euró.

Az Eb csoportjai:

  • A:   Olaszország, Svájc, Törökország, Wales
  • B:   Dánia, Finnország, Belgium, Oroszország
  • C:   Hollandia, Ukrajna, Ausztria, Észak-Macedónia
  • D:   Anglia, Horvátország, Csehország, Skócia
  • E:   Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Szlovákia
  • F:   Portugália, Németország, Franciaország, Magyarország

Az F-CSOPORT (BUDAPEST, MÜNCHEN) teljes meccsprogramja:

  • Június 15., kedd, 18.00         Budapest         Magyarország–Portugália         
  • Június 15., kedd,  21.00        München         Franciaország–Németország
  • Június 19., szombat, 15.00  Budapest         Magyarország–Franciaország   
  • Június 19., szombat, 18.00  München         Portugália–Németország           
  • Június 23., szerda, 21.00      Budapest         Portugália–Franciaország          
  • Június 23., szerda, 21.00      München         Németország–Magyarország

J.

Megosztom