Hol van a Holnemvolt?

A Fővárosi Állat- és Növénykert az új évezredben reneszánszát éli. Rengeteg felújítás és műemléki rekonstrukció történt. Az utóbbi esztendő pedig honfoglalással telt el, hiszen az intézmény megkapta a bezárt Vidám Park területét. Erről faggatjuk Persányi Miklós professzort, aki éppen húsz évvel ezelőtt kezdte el vezetni az Állatkertet.

Hány hektárral gyarapodott a területük?
Kicsit messzebbről kezdeném. Pesti Állatkert néven 1866-ban nyitotta meg kapuit az intézmény, amely egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek. Az indulásnál rendelkezésre álló nagyjából 20 hektárnyi területe fokozatosan a felére csökkent. A millenium körül a látogatottság növelésére befogadott mutatványosokat végül a kertből kiszakított területre telepítették, itt jött létre a Vidám Park egyik elődje, a Vurstli, illetve a Fővárosi Nagycirkusz és mellette a éttermek, kocsmák. Kevesen tudják, hogy a mai Széchenyi fürdő területét eredetileg szintén az Állatkertnek szánták. A Kert területe 1912-re már lecsökkent 12 hektárra, majd az 1950-es években a Dózsa György út szélesítése, 1992-ben pedig a Gundel privatizációja miatt további egy hektárnyi területveszteség érte intézményünket. A Fővárosi Közgyűlés 2012 őszén bölcsen döntött a gazdaságilag tönkrement Vidám Park bezárásáról, és arról, hogy nem üzletközpont, vagy szálloda épülhet a helyén, hanem azon az Állatkert fejlődhet tovább. Így jelenleg 17,7 hektárnyi hasznosítható területtel rendelkezünk.

Milyen okok vezettek ide?
Mondhatjuk, hogy kényszermegoldás szülte ezt a helyzetet. Miután a városatyák az utolsó öt évben több mint egymilliárd forintot költöttek arra, hogy a Vidám Park Zrt. ne menjen csődbe, pedig a mutatványosság nem közszolgáltatás, hanem mindenhol piaci alapon működő vállalkozás. Ezért döntöttek a bezárás mellett. Ráadásul mind az Állatkert, mind a Vidám Park területe szűkös volt, egyik sem tudott itt tovább fejlődni. Mindenki meg akarta a szűkösséget szüntetni, és látszott, hogy a Vidám Park közönsége egyre fogyott, korábbi használóinak csak az egy negyede maradt meg, az Állatkert népszerűsége – a folyamatos innováció következtében – még növekedett is, így a józan ész azt diktálta, hogy az utóbbi maradjon itt.

Hány látogatója van évente az Állatkertnek?
Büszkén mondhatjuk, hogy nemcsak Magyarország egyik legrégebbi kulturális intézménye, de az ország legnépszerűbb kulturális attrakciója, hiszen egymillióan látogatnak ide évente.

Milyen terveik vannak az új területek hasznosítására?
Sokféle elképzelés versengett egymással, és mást kell rövid távon csinálni, mint hosszabb távon. Célunk volt, hogy a teljes átalakulásig se álljon üresen az egykori Vidám Park. A feladat fölöttébb nehéz, hiszen egy városképromboló rozsdatemetőn kívül több műemléki oltalom alatt álló szórakoztató játéküzemet is örököltünk. Az utóbbi 15 évben ide hozott, de mára elavult szerkezeteket szerencsére sikerült értékesítenie a cégnek, árukból a tartozásait csökkenthette. A múlt század elejéről származó játékok viszont a régi ligeti hangulatot őrzik, és generációk kedves emlékei fűződnek hozzájuk. Ezeket megőrizzük és működtetjük hosszabb távon is. Meg kell jegyeznem, hogy már 1995-ben is megpróbálták privatizálni a Vidám Parkot, de ha ez sikerült volna, akkor a hagyományok előbb-utóbb áldozatul esnek a szálloda- és bevásárlóközpont építőknek. Ezért is volt jó döntés az Állatkertnek átengedni a területet, mert mi kulturális örökségünk értékeként megőrizzük a múlt értékes emlékeit az utókornak.

Hol van és mit nyújt a Holnemvolt Park?
Egy internetes közvélemény-kutatás és pályázat eredményeként kapta a Holnemvolt Park nevet az új területünkön működő családbarát létesítményünk. Május elsejére adtuk csak át, de máris nagyon népszerű. A műemléki játékok közül várja a kicsiket meg a nagyokat a barlangvasút, a körhinta, a mesecsónak, a hullámvasút és vannak egyéb régi játékok, sőt bejárható az elvarázsolt kastély is. Az egyik épületbe a Szörnyecskék háza került, de van bábszínház, tükörútvesztő, láncos és gyermek körhinta, céllövölde, lábhajtány, továbbá körbejár vendégeinkkel a kisvasút. Manapság nagyon népszerűek az úgynevezett kalandpályák, ezért itt is lett egy, mert ez a merészebb felnőtteknek is aktív kihívást jelent.

Állatok nincsenek a parkban?
Természetesen vannak. Az első adandó alkalommal megkezdtük az állatállomány egy részének áttelepítését. A Zsiráfház előtti kifutóból ide került százharminc rózsás flamingónak a volt dodzsem mellett alakítottunk ki új otthont. A Holnemvolt Parkból sem hiányozhatnak a szurikáták, hiszen egy óriásgép gödre éppen alkalmas kifutót adott számukra. Ezeket az afrikai kisragadozókat különösen a gyermekek kedvelik, szinte alig lehet elvonszolni őket az állatok közeléből, pedig van itt más látnivaló is bőven. A Parasztudvart szintén áthoztuk ide, ahol különféle baromfiakon, nyuszikon kívül láthatók gyimesi rackák és négyszarvú juhok, háromféle szarvasmarha és négyféle ló a legkisebbektől a legnagyobbig. A kétpúpú tevék is itt kaptak új karámokat, ahova kötőféken vezetve bandukoltak át. A hazai vadak közül láthatók dámszarvasok, őzek, vaddisznók, de az általunk megmentett röpképtelen egerész ölyvek is méretes röpdét kaphattak. Már szaporulat is történt az új helyen: a tevecsikók és a csíkos kis vadmalacok lettek a legnagyobb kedvencek. Helyhiány miatt már évek óta hiányzott Állatkertünkből a strucc, meg a szarvasfélék, most ismét vannak, a Holnemvoltban kaptak lakhelyet.

Közvetlenül is találkozhatnak a látogatók az állatokkal? Gondolok itt a simogatóra.
A bővült terület lehetővé tette, hogy több helyen is létesítsünk simogatót, ahol a szelídebb állatokkal kézzelfogható közelségbe kerülhetnek a gyermekek meg az állatbarátok. Egyébként ide került alpaka állományunkat megnégyszereztük, ezek a jószágok szintén népszerűek, és közéjük is be lehet menni simogatási időben.

Mik a legközelebbi tervek?
Napról napra gyarapszik a Holnemvolt Park, újabb és újabb ötletekre vadászunk, és ha pénzügyeink engedik, meg is valósítjuk őket. Már nyárra elkészül egy egyedi szépségű játszótér a hullámvasút előtt. Fontos, hogy egy 200 gépkocsi tárolására alkalmas parkolót is működtetünk. 2015-re pedig külön attrakcióvá fejlesztjük a Meseparkot, itt kizárólag állatmeséket dolgozunk fel úgy, hogy a bennük szereplő állatokkal népesítjük be a területet. Természetesen a ház körül található jószágok lesznek főszereplők ebben a parkban, így a városi gyerekek is tapasztalhatják, hogy a tejet előbb kifejik a tehénből és csak azután csomagolják. Bármennyire meglepő, a városi gyerekeknek egzotikusnak számíthat a szarvasmarha, a kecske, a juh, de még a ló is. Lovaglási programjainkban a kistermetű pónikra az óvodások is felülhetnek, a jól trenírozott nagyobb pacikkal pedig az iskolások tehetnek köröket. Manapság polgárjogot nyert és egyre ismertebb az állatterápia, amire szintén szeretnénk lehetőséget adni a Meseparkban. Arra is gondoltunk, hogyha a gyermekek megismerkedtek a barlangvasútban János vitéz klasszikus történetével, akkor kijövet találkozhatnak a valóságban is olyan juhnyájjal, melyet Petőfi emleget.

A Pannon Park létesítése is szerepel a távlati tervekben. Ez milyen lesz majd?
A Pannon Parkban a Kárpát-medence ősi élővilágát szeretnénk bemutatni. Köztudott, hogy évmilliókkal ezelőtt hazánknak egész más klímája, faunája és flórája volt. Nem mennénk vissza a dinók koráig, megközelítőleg „csak” 10 millió évet, a miocén kor derekáig. Az ekkor élt élőlények mára már jórészt kihaltak, de leszármazott utódaikkal és a tudomány segítségével sikerül majd érzékeltetnünk látogatóinkkal a hajdan itt volt ősvilágot. Elképzelésünk szerint a Pannon Park legfontosabb létesítménye egy úgynevezett biodóm lesz. Ebben a hatalmas csarnokban – amelybe többször is beleférne a mostani Pálmaházunk – különleges növények és ritkán látott állatok várják majd a nézőket. A fedett park kívülről egy füves domb látványát adja, amelynek a tetején tért ölelő üvegtető adja a fényt. Igény van egy nagy és modern tengeri és édesvízi akváriumra is, ezt szintén itt helyeznénk el.

Mikor válhat mindez valóra?
Szeretnénk minél előbb megvalósítani. A Mesepark befejezése elérhető közelségben van, 2015-ben megnyílhat, az akváriumi rész átadása 2016-17-ben reális, ha a szükséges pénz időben érkezik, de a Pannon Park egésze – amely bonyolult technikai megoldásokat és sok pénzt igényel – legjobb esetben is négy esztendő alatt készülhet el.

Hogyan lehet a Holnemvolt Parkot most látogatni?
Legegyszerűbben úgy, hogy veszünk egy 500 Ft-os jegyet, és már bent is vagyunk. Ezzel a jeggyel azonban nem lehet átmenni az Állatkertbe. Az állatkerti belépővel viszont közlekedhetünk a két intézményrész között. A Szavannaháznál található játszótérnél építettünk egy átjárót, amelyen keresztül nyitvatartási időben és érvényes jeggyel át lehet menni a Holnemvolt Parkba és vissza.

Mit kell még tudni az új park lehetőségeiről?
A pénztárban és a parkban többfelé árusítják a különböző programokhoz szükséges zsetonokat, melyekből célszerű egyszerre bevásárolni. A Parkban két kiállítóterem és ajándékbolt is működik, de éhen-szomjan sem maradunk, mert van lacikonyha, kertvendéglő, kürtőskalács sütő.

Az Állatkert másik – közelmúltban megnyílt – látványossága a Varázshegy.
Több mint százéves álmodozás után valósulhatott meg. Aki csak egyszer is volt a budapesti Állatkertben, az nem felejti el a Nagysziklát, a medvék és régebben az oroszlánok tartózkodási helyét. A műsziklát 1908-ban kezdték építeni és 1912-ben adták át. A maga idejében példátlan alkotás külső felszíne megközelítőleg 25 000 négyzetmétert tett ki, belsejében pedig 32 méteres fesztávolságú központi tér, valamint 34 méter magas vasbeton kupola volt. Eredetileg zoológiai múzeumnak szánták a belső tereket, de mindig elmaradt a hasznosítás. 2000-ben kezdtünk újra foglalkozni vele, és egy szakértői team tagjai több mint egy évtizedig álmodták és tervezték az óriási belső térben bemutatandó világot. Elsőnek a szikla külső betonhéját kellett felújítani, ami 2008-ra készült el. Ezt követően európai uniós pályázaton elnyert pénzzel 2012-re idevarázsoltuk a Varázshegyet. A legújabb kiállítástechnikai eszközök felhasználásával, a tér adottságait maximálisan kihasználva mutatjuk be a földi élet múltját úgy, ahogy még eddig nem láthattuk. A Varázshegy bioszféránk jelenét és jövőjét is igyekszik láttatni izgalmas feldolgozásban. Különböző termekben több száz eszköz, preparátum, modell és makett készteti aktivitásra a látogatókat. Megismerkedhetnek az őstengerekkel, elődeink életével és környezetével, a parányok világával, a sötét labirintusban a denevérekkel, az óriások csarnokában pedig 20 méteres ámbráscet és 10 méteres polip élethű másával nézhetnek szembe. Száz négyzetméteres vetítővásznon, térhatású filmeken mutatjuk meg akár az ősvilág, akár a mikroélet rejtelmeit. Se szeri, se száma az érintőképernyős és más játékoknak. Mikroszkópokkal felnagyított egysejtűeket tanulmányozhatnak az érdeklődők, tapinthatnak továbbá kőzeteket, csontokat, bőröket és ősmaradványokat. Kedvelt programunk az állatbemutató a Varázshegy színházterem méretű Csillagterében. Itt a demonstrátorok élőben mutatják be, hogyan repül és eszik az uhu bagoly vagy a kormorán, és megfigyelhető a kisragadozók viselkedése is. A vállalkozó kedvűek szimulátoros jégkorszaki kiránduláson ismerkedhetnek meg az ősi hidegben való életvitellel. Az úgynevezett Marsi Űrbázis a földön kívüli életformák fantáziavilágába vezet. Sorolhatnám tovább a 16 teremben működő változatos programjainkat, melyek állandóan gazdagodnak. Úgy gondolom azonban, hogy a Varázshegyre is ráillik a mondás: ezt látni kell!

Takács Ferenc