Európa királya a Sevilla

Jóllehet nem volt magyar csapat érintett az Európa-liga – a labdarúgás második számú európai kupa-sorozata – budapesti döntőjében, idehaza is sokan és okkal érezhették kicsit a magukénak is a Sevilla és az AS Roma közötti finálét, amelynek május utolsó napján a dugig tömött Puskás Aréna adott otthont.

A pompás létesítményt – a jelző jogosságát a futballberuházások esküdt ellenzői sem igen vitathatják el… – hatvanezer ember töltötte meg, s a nézők egyharmada volt magyar, akik vagy a spanyol, vagy az olasz csapat híveként, vagy csupán egyszerű futballimádói minőségben, semlegesként voltak kíváncsiak a kontinentális sportági csúcseseményre.

Persze a hazai rendezésű El-finálét nem szurkolói szemmel, hanem racionálisan megközelítők jogosan tehették fel a kérdést: mért érte meg nekünk a hispán-talján fociütközet Budapestre hozatala? A válasz nem különösebben bonyolult: a házigazdaságért lobbizók a sportszakmai megfontolásokon túl elsősorban azzal kalkuláltak, hogy a több tízezer külföldi drukker idejövetele hatalmas bevételhez juttatja az idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, szolgáltatói szektort, s több napon át számolhatnak azzal, hogy a határokon túlról érkező szurkolók jelentős összegeket költenek el nemcsak a szállásra, hanem ételre-italra, s mindarra, amit Budapest nappal és éjjel kínál.

Azok is jól érveltek, akik szerint az anyagi hasznon túl az országimázs erősítésének, a főváros iránti világméretű figyelem felkeltésének és fenntartásának is ragyogó eszköze lehet egy labdarúgó Európa-liga-döntő megrendezése. Televíziós stábok hada forgatott már napokkal a finálé előtt is Budapesten, s ennek a fajta ingyenes propagandának a hatóereje is nyilván jelentős, még ha pénzben nem is mérhető.

Maga a döntő hatalmas harcot, változó színvonalú összecsapást, olasz vezetést, majd spanyol egyenlítést hozott, hogy aztán az 1-1-et követő hosszabbításban már ne essék gól, hanem következzen a tizenegyes-párbaj. A római játékosok közül ketten is hibáztak, a sevillaiak ugyanakkor biztos lábbal értékesítették a büntetőket, s végső soron magabiztosan, összességében pedig megérdemelten nyerték meg a sorozat 2023-as fináléját.

Az andalúziai együttes hetedik döntőjét játszotta a második számú európai sorozatban és valamennyit megnyerte, e tekintetben megőrizve világcsúcstartó státuszát. Az első kettőt, amikor még UEFA Kupa volt, 2006-ban és 2007-ben nyerte meg, majd a már Európa-ligaként futó széria első helyét érdemelte ki a mostani előtt négyszer is. Bár a gárda a spanyol bajnokságban tavasszal még a kieső zónában volt, onnan jutott valamivel előbbre, nemzetközi kupaspecialistaként azonban a május 31-i diadallal a kontinentális csúcssorozatban, a Bajnokok Ligájában való indulás jogát is kivívta.

A spanyol sajtó extázisban ünnepelte a Sevilla hetedik végső sikerét. „Éljen a Sevilla-liga!” – írta a diadal után a Marca című sportnapilap. A Mundo Deportivo a “Hetedik mennyországnak” titulálta a budapesti sikert, az AS úgy fogalmazott, hogy “a Sevilla halhatatlan”, az El Mundo szerint pedig a spanyol csapat “Európa királya” lett. Amelyet – tehetjük hozzá némi elfogultsággal: – Budapesten koronáztak ünnepélyesen királlyá.

Lionel Messi: Irány Amerika!

Lapzártakor érkezett a futball híveit különösen érdeklő hír: Lionel Messi a Paris Saint-Germaint elhagyva az Egyesült Államokban folytatja pályafutását! A hétszeres aranylabdás, tavaly december óta világbajnok argentin világsztár az észak-amerikai profi labdarúgóligában szereplő Inter Miami labdarúgója lesz. A rövidesen 36 éves extraklasszis tengerentúli szerepvállalása előtt még azért tehet egy kitérőt: nem kizárt, hogy egy szezon erejéig marad Európában, és átmenetileg visszatér katalán anyaegyesületéhez, az FC Barcelonához.

J.