21 éves professzornő

Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy egy tudós nő meghatározó felfedezéseivel, tudományos munkásságával korszakos hatással van világunkra, elég csak Karikó Katalinra vagy az első Nobel-díjas nőre, Marie Curie-re gondolni. Több mint 300 évvel ezelőtt azonban gyakorlatilag elképzelhetetlen volt, hogy egy nő tudományos karriert csináljon, ezért is számít egészen különlegesnek az itáliai Bolognában 1711-ben született Laura Bassi élete.

Orvos édesapja egészen korán felismerte lánya képességeit, és már 13 évesen filozófiára, logikára és metafizikára taníttatta. Oktatóját annyira lenyűgözte a képességeivel, hogy az úgy döntött, bemutatja a fiatal lányt a bolognai tudós közösségnek. Itt figyelt fel az egyre ismertebb és népszerűbb, bátran és kiválóan érvelő lányra Prospero Lambertini püspök, a későbbi XIV. Benedek pápa. Laura 21 évesen megszerezte a filozófia doktora címet a bolognai egyetemen, miután nyilvánosan megvédte a diplomamunkáját a városházán, és nem sokkal később Európában első nőként kinevezték egyetemi professzornak. Később az első női tagja lett a Tudományos Akadémiának, és első nőként nyerte el a nagydoktori címet.

A tudomány mellett a családra is volt ideje, és férje – akivel nyolc gyereket neveltek – egyetemi kollégaként elfogadta és feltétel nélkül támogatta felesége tudományos pályafutását. XIV. Benedek sem feledkezett meg Lauráról: egyetlen nőként beválasztotta a Benedettinibe, a pápa 25 fős tudományos tanácsadó testületébe, egy igazi, addig csak férfiaknak fenntartott elit klubba.