Hirdetés

Kiruccanás az emírek földjére

Google Plus

Egy hét Dubajban és Abu-Dzabiban

Az iszlám világába az Arab-félsziget délkeleti részén turistaként belecsöppenő európainak nem árt úti beszámolója közzététele előtt némi földrajzi-nyelvhelyességi villámkurzust vennie. Például azért, hogy választani tudjon a többféle írásmód közül, s rögzíthesse: az elterjedt változat – Dubai – helyett a helyes elnevezés Dubaj, az Egyesült Arab Emírségek másik fontos állama, Abu-Dhabi pedig magyarul és hivatalosan Abu-Dzabi.

Az olajban igen gazdag hét arábiai sejkség államszövetségének legnagyobbjai persze nem gazdasági egységként érdekesek itt és most számunkra, hanem turisztikai célpontként, merthogy pihenni mentünk az emírségek e két földi paradicsomába.

1. nap

Megérkezésünk után könnyedebb program mellett döntöttünk, kezdésképpen barangolni indultunk a felhőkarcolók közé. Gyalogosan vágtunk neki, az öbölben, szállodai lakhelyünk mellett húzódó Marina-part várt ránk, a tengerhez simuló, nagyjából hétkilométeres út, amelyet hidak, sétányok szabdalnak, vagy inkább tesznek változatossá. Hamar szembeötlöttek a tengerparti szórakozás errefelé különösen népszerű formái, így a para-sailing, amikor is motorcsónak húzza a víz fölött olykor 150 méter magasban ejtőernyővel szárnyaló kalandkeresőt, aki jelen esetben ki lett volna, mint Dávid fiunk.  Családunk, többi tagjával beérte a boat cruise-zal, a habokat kellő, de azért nem félelmetes sebességgel szelő gyorshajóval, amely megkerüli az egyik helyi látványosságot, a 2009-ben megnyílt fő pálmaszigetet. Ez – főleg a gyerekek nagy örömére - érinti az Atlantis vízi kalandparkot, amelyet érdemes külön is felkeresni. A mi túránk a nyitónapon nem itt, hanem a világhírű Burdzs al-Arab (Arabok tornya) szálloda felé folytatódott, hiszen tilos kihagyni az arab vitorlás hajót formázó épületet, a földkerekség első – az árviszonyokról is árulkodó - hétcsillagos hoteljét. Mintha csak a vendéglátó-ipari fémes-üveges építészeti csodák látványát akarták volna zölddel ellensúlyozni: két év alatt 14 millió pálmafát ültettek a városban.

A szintén pálmafára „hajazó” mesterséges sziget, a Dzsumeira után lagúnákon keresztül jutottunk ki a Marina Bay-be, majd ezt megkerülve vissza a tengerpartra, ahol egy félkész állapotban levő, tényleg óriási óriáskerék fogadott bennünket. Ha a munka végére érnek, a Dubai Eye kétszer akkora lesz, mint a hasonló londoni „óriásszem”. Nekünk azt mondták, nem fog vágtázni, közel egy óra alatt fordul majd körbe teljesen. Maga a tengerpart gyönyörű, apró szemű homok fedi, a víz ilyentájt 28-30 fokos. Az április errefelé európaiként még élvezhető, végig átlagban 37 fok meleg volt, csak néha ment fel 40 Celsiusra, de nem volt nyomasztó a hőség, nem tapadt ránk a ruha, mert közben enyhet adó, barátságos szellő fújdogált.

Az első, öbölfeltérképező nap tanulsága volt még, hogy miközben jellemzően négy-hat sávos autópályáik vannak, a mi sétálórészünkön egysávos a kocsiút. Itt a helyi fiatalok előszeretettel parádéznak a különféle modern járgányokkal, úton-útfélen Lamborghinik, Porschék, Ferrarik, Rolls Royce-ok – az olajállam tehetős családjai jól eleresztett csemetéinek meseautói - bukkantak fel. Az embernek az a benyomása támad, hogy az itt élők hovatovább nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel. Ezzel együtt, kissé „visszamagyarodva”, megjegyzendő, hogy ha itt elmész a közértbe, bár drágább, mint odahaza, relatíve ki lehet jönni egy normális összegből. Viszont ha negyedmagaddal ülsz be Dubajban étkezni, sehol nem úszod meg 100 dollár alatt, de - forintosítva - inkább 40, mint 30 ezer a számla vége.

2. nap

Dubaj – ugyanígy hívják az emírséget, az államot magát is – természetesen másnapra is kínált látnivalót. Ezúttal kocsival vittek ki bennünket a már megismert pálmaszigetre, majd idegenvezetés következett: megmutatták a legérdekesebb felhőkarcolókat, köztük a „megtekeredett tornyot”, emelgethettük a nyakunkat rendesen, mert 40 emelet alatt nemigen van épület errefelé. Ugyanakkor nagy a tisztaság, koldust, munkanélküli lézengőt nem látni. A népesség mintegy 90 százaléka bevándorló, nagyjából tíz százaléknyian lehetnek az őslakosok, a beduinok, akik leginkább maguk között házasodnak, mert utódaik is csak így lehetnek dubaji állampolgárok. Ha egy őslakos külföldi nőt vesz el, a gyerekeik ugyanazokat a jogokat élvezik, mintha „igazi” dubajiak lennének, az állampolgárságot azonban nem kaphatják meg. Az eszmefuttatás közben jutottunk el az óváros kereskedelmi központjába: a neves áru-pénz csereberélő helyek egyike a Dubai Creek, az arany, a kelmék és fűszerek piaca, családunk női tagjának, Ancsának a legnagyobb megelégedésére. Itt jókat lehet alkudni, az ország valós portékáit láthatod, s kaphatod meg, ha elég ügyes és kitartó vagy, nem is feltétlenül borsos áron. A Burdzs al-Arab közelében, egy zegzugos, dús növényzetű, hidacskás helyen, a Madinat komplexumban árkádokkal tűzdelt bazár bújik meg, de minőségi a hely, ahonnan rálátni a szuperhotelra. Mágnesvasút is kivezet a pálmaszigetre, bennünket innen vittek el a Burdzs Kalifához, a világ legmagasabb tornyához. Ha igaz, 828 méter magas, a 124., illetve a 125. emeleten van a kilátórész, ahová 59 másodperc alatt repít fel a lift. Itt, a Kalifa-torony mellett áll a csodaszökőkút, amely – mint a margitszigeti is - zenél, de ezen a helyen, jelenlétünkkor, Michael Jackson-számra, ritmusra lövell ki a víz, röppen fel a Jacko-módra táncoló vízsugár. A Burdzs Kalifa tulajdonképpen egybeépült a Dubai Mall-lal, ekkora bevásárlóközpontot még sosem láttunk. Valószínűleg a világ összes ismert márkája fellelhető itt, és még tengeri akvárium is van, amelyben a legkülönfélébb halak úszkálnak, köztük cápák is persze. Egy kisebb vagyonért akár úszhatsz is a cápák között, búvárruhában, ez a programpont kimaradt az életünkből... Másfél órát eltöltöttünk viszont a kilátóban, naplementét nézve; megéri a látvány.

3. nap

Ismét eljött a (kevésbé aktív) pihenés ideje. Címszavakban fogalmazva: medencézés, tengerpartozás, korzózás szerepelt a programban. Ezt a napot, természetesen a hét éves Olivér fiunk élvezte a legjobban...

4. nap

Annál intenzívebb volt a negyedik napunk, amikor is az ománi határnál fekvő el-Ajn városát kerestük fel. Az első, megörökítésért kiáltó élmény akkor ért bennünket, amikor a környező hegyek mentén, a sivatag szélén beduinoknak felállított bungalókat pillantottunk meg. Az őslakók annyira nincsenek hozzászokva a bezártsághoz, a tető alatti létformához, hogy legfeljebb homokvihar esetén húzódnak be fedett helyre, a házaikba, amúgy a szabad ég alatt alszanak, vagy sátorban élik életüket. Az életmódváltás annak ellenére sem következett még be, hogy az állam a beduinok házasodását komoly pénzzel, telekkel, havi apanázzsal támogatja. Persze az igazi látványosság, amiért el-Ajnba utaztunk, az az oázis volt, amelyből kinőtt a város. A hely olyan, mint egy dzsungel, fantasztikus látvány, 147 ezer datolyapálmával. 2016 végén nyitották meg a kifejezetten UNESCO- örökségnek számító új ökoközpontot, amely a sivatagi életmódot hivatott bemutatni, a beduinok életét, az itteni világ régi arcát felvillantani. A kínálatban szerepelt még egy tevefarm, amelynek érdekességét háttérbe szorította az, hogy családilag megsajnáltuk az állatokat, a kis tevéket... Amúgy másfél órás autózás volt oda is, vissza is, ami elvitte a nap nagy részét. „Levezetésül” egy másik giga-bevásárlóközpontnál tetettük ki magunkat, az Emirates Mallnál, amelyben még mesterséges sípálya is van, vízből készített hóval persze, hiszen a fehér égi áldás errefelé ismeretlen. A pálya hossza 400 méter, el van látva sílifttel, de még bobpálya is akad. A „hamisítatlan arab tél” részeként kétóránként pingvinshow-t tartanak, mondhatni, egy darabka Antarktisz a sivatagban...

5. nap

Az el-ajni túra után pihenő következett, legalábbis olyan formában, hogy kötött helyett szabadon választott programot iktattunk be az ötödik napra. Konkrétabban: visszamentünk az előző napi „felületes munka” után az Emirates Mallba egy alaposabb bevásárlásra...

6. nap

Dubaj után jött az emírségek fővárosa, Abu-Dzabi, ahová ismét a Közel-Kelet magyar specialistája, a kitűnő - további szubjektív jelzőkkel élve: aranyos és segítőkész - szervezők, a dubaiprogramok.com jelmondatát követve utaztunk el: „Jobb egyszer látni valamit, mint hallani róla ezerszer!” A „szokványturizmus” helyett inkább a konferenciaturizmusra építő Abu-Dzabi kevésbé az óriási felhőkarcolók felhúzására ment rá, ott jobbára csak kisebbek vannak ebből az építészeti műfajból. Viszont mecsetből övék az egyik „leg”: a Sejk Zajed, a világ nyolcadik, az emírségeknek pedig a legnagyobb mecsete. 2007-ben, a ramadán ünnephez időzítve nyílt meg, ennek megfelelően abszolút modernkori épületegyüttes. Nevét a néhai államfőről, az Emírségeket alapító Zajed bin Szultan Al Nahjan sejkről kapta. Fehér márvánnyal díszített 54 kupolája van, minaretjei 115 méter magasak, s ha már a legek birodalmába tévedtünk, rögzítsük: a mecset egyszerre 40 ezer ember befogadására képes, a fő imacsarnokban pedig egyszerre 9 ezer hívő fér el. További rekordként itt van a világ legterebélyesebb, 10 méter átmérőjű csillárja, s a legnagyobb szőnyege is, amely aranyozott, területe nem kevesebb, mint 5 700 négyzetméter, 35 tonna gyapjúból és 12 tonna pamutból készült. A mecset megépítése 2 milliárd dirhamba, átszámítva mintegy 156 milliárd forintba került.

A Sejk Zajed után a lenyűgöző luxushotelbe, az Emirates Palace-ba látogattunk el. Roppant elegáns az egész, itt is minden aranyból van, még a „legfémesebb”sütemény is 24 karátos aranylapocskákkal van megszórva... Innen Abu-Dzabi Forma-1-es pályájára vezetett az utunk. Aki nem sajnálja rá a tetemes pénzt, s négy hónappal korábban bejelentkezik, akár autót is vezethet a versenypályán. A négykerekűek világánál maradva: a Ferrari Worldbe mentünk tovább, ahol versenykocsikkal, meg magukban az autókban is fotóztathatod magad, na és a Ferrari történelmét is megismerheted közelebbről. Magyaros kifejezéssel élve: vigyázat, mert ugyanakkor itt lehúzás van, mert miután belépéskor megvásárolod a belépőt, utána még minden más külön plusz pénzbe kerül.

7., utolsó nap

A hazautazást illetően két opciót mérlegelhetsz: az Emirates légitársaság és a Wizz Air gépe is este érkezik meg Dubajba, de a visszaút Budapestre már erőteljesen különbözik náluk. Az Emirates-járat reggel 8 és 9 óra közt startol, tehát kora reggel, 6 körül már kinn kell lenni a reptéren, míg a Wizz Air gépe csak este, 20.50-kor indul. Mi az utóbbival jöttünk, este 6-kor elég volt elindulnunk a repülőtérre, gyakorlatilag nyertünk még egy napot. A készülődés-csomagolás előtti időbe sok minden belefér: például 50 dirhamért tevegelhetsz a tengerparton, rácsodálkozhatsz a vízen, hajózás közben felbukkanó véderőre, a géppuskás őrnaszádokra, amelyek a külföldi vendégekre ügyelnek, megtapasztalhatod sokadszorra is a helyiek kedvességét, barátságosságát, ami egyáltalán nem lebecsülendő szempont külföldi úti cél kiválasztásánál.

Szaka József

www.dubaiprogramok.com
info@dubaiprogramok.com
+36 30 951 9291

Képek

Kiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjéreKiruccanás az emírek földjére

Google Plus

Galéria

Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére
  • Kiruccanás az emírek földjére

Hirdetés