Az ötszörös tornász olimpiai bajnok száz éve
Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznőnket, a világ jelenlegi legidősebb élő olimpiai bajnoka január 9-én betölti 100. születésnapját. Minden róla szól, a sportvilág csodálja, életrajza, az eredménylistája már mindenki előtt ismert, a Televíziókból pedig az apró termetű, gomba frizurás, barázdált arcú, a 100 évesen is kirobbanó energiájú, csillogó szemű hölgynek a képe tekint ránk, aki ha kedve tartja a születésnapján charlestont táncol, ha pedig ha a helyzet úgy kívánja, örömében a feje fölé emeli a jobb lábát, a legjobban pedig a haránt spárgát szereti bemutatni a perzsa szőnyegen, s ha úgy gondolja, pezsgővel koccint…
Valamennyien azt hisszük ismerjük, sőt mindent tudunk róla.Pedig nem.
100 év már történelmi léptékkel mérve is tekintélyes idő. Az a 100 év pedig, amelyet Keleti (Klein) Ágnes megélt, (világháború, a Holokauszt, 1956-ban forradalom, izraeli háborúk) ráadásul cselekvő, alakító erejű, és elestéből is újra és újra, mindig felkelő emberként, egyik igen sötét, súlyos százada volt az emberiségnek, sok mindenki más mellett olyan kortársakkal a sok közül, mint például Einstein, Bartók, Hitler és Sztálin.
A most megjelent Keleti 100 „Mert szeretek élni…” c könyv szerzői, az Aranytollas Dávid Sándor és Dobor Dezső, több évtizedes sportújságírói pályával, számtalan olimpiáról történt tudósítással és sok kötettel a hátuk mögött.
Elhatározásuk, és legjobb tudásuk szerint ennek a sokszor gyilkos száz évnek az eseményeibe, társadalmaiba igyekeznek elhelyezni a minden ízében humanista Ágnest, az embert, (sőt: A Nőt!), a maga hihetetlen életerejével, töretlen optimizmusával!
A könyv cselekménye ennek megfelelően három egybefonódó szálból áll össze: a társadalmi létből és haladásból, Ágnes személyes sorsából, magánéletéből, végül a torna történetéből, amely szinte a születésétől végig kísérte, felemelte és életben tartotta.
Az írók mind a három fonatban maximálisan támaszkodnak Ágnes saját szavain és egykori naplóján túl, a korabeli forrásokra, sajtó, rádió és tv tudósításokra, kortársak, barátok, sporttársak, családtagok véleményére, megjelent könyvek, filmek, karikatúrák, visszaemlékezések ide vonatkozó részleteire, a történelmi események elemzéseire, és végül, de nem utolsó sorban a saját emlékezetükre, miután mind a ketten már meglehetősen régen személyesen ismerhették és ismerhetik Keleti Ágnest, aki a győzelemre született. Így emelték az ünnepelt részére az az emlékoszlopot, ami a tornasport valamikori első nagyasszonyát megilleti.
100 év, már nem vicc. És hol van még a vége? Keleti Ágnes egyáltalán nem szeret időhatárokat szabni a Teremtőnek….
