Hirdetés

Csúcs ez az érzés!

Google Plus

Minden idők legjobb világbajnoksága zajlott Budapesten és Balatonfüreden

Mindjárt a címeknél maradva: nem mi adtuk magunknak a csillagos ötöst, hanem – megannyi más külföldi mellett - a vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség, a FINA uruguayi elnöke volt az, aki a honi keblet dagasztó minősítést használta a nem mellesleg kilenc magyar érmet hozó 17. vizes vb-t értékelve. Julio C. Maglione a Papp László Budapest Sportarénában rendezett záróünnepségen összegezte a lényeget ekként: a magyarországi volt „a FINA történetének legjobb világbajnoksága”...

A dicséretben benne foglaltatott annak elismerése, hogy a visszalépő Mexikó helyére beugró magyarok két év alatt megcsinálták azt, amely az olimpia és a futball-vb után méreteiben, jelentőségében, népszerűségében a harmadik legnagyobb sportrendezvény a világon. Eredendően a 2021-es vizes vb lett volna a miénk, Guadalajara „kitáncolása” nyomán azonban a 2017-es világbajnokság házigazdájává lépett elő Magyarország.

ELISMERŐ SZAVAK

Maglione elnök záróbeszédében köszönetet mondott a magyar kormánynak, Budapest és Balatonfüred önkormányzatának, a szervezőknek és a több ezernyi önkéntesnek egyaránt: „Mindannyiuk támogatása, lelkesedése és profizmusa tette lehetővé, hogy ez legyen a FINA történetének legjobb világbajnoksága. Gratulálok” – jelentette ki. Ki ne akarna vele egyetérteni? Mint ahogyan további mondatai is igazán hízelgőek: „Mindannyian itthon éreztük magunkat – fogalmazott -, fantasztikus helyszíneken, zsúfolt lelátók előtt, csodálatos hangulatban, a magyar emberek szeretetétől övezve. Ennek köszönhetően mind a hat sportágban kivételes teljesítményeket láthattunk.”

FALTÓL FALIG

A magyar sikereket körüljárandó, először ugorjunk vízbe! A már a délelőtti selejtezőket is hatalmas érdeklődés mellett lebonyolító Duna Arénában, ahová a délutáni-esti döntőkre rendre telt házat jelentő módon tizenkétezer ember látogatott ki, az 50 méteres medence káprázatos produkcióknak szolgált méltó kulisszaként. A nyolc úszónapon kiélezett viadalokat, világcsúcsokat, országos rekordokat, seregnyi magyar döntős szereplést láthatott a nagyérdemű, amely összesen nyolc hazai medál megszületésének lehetett szemtanúja a helyszínen. A prímet a 28 éves Hosszú Katinka vitte, aki a várakozásnak megfelelően biztosan nyerte alapszámait, a 200 és 400 méteres vegyest, emellé még egy-egy ezüstöt és bronzot is szerzett, előbbit 200 háton, utóbbit 200 pillangón. A háromszoros olimpiai bajnok a hosszabbik vegyesen negyedik vb-elsőségét érdemelte ki, összességében pedig hét világbajnoki aranynál tart.

Második lett legjobban sikerült fináléjában az elnyűhetetlen Cseh László, aki 32. életévében, pályafutása nyolcadik nagymedencés világbajnokságán is dobogóra állhatott, miután másodikként csapott célba 200 pillangón. Ugyanitt negyedik lett az előzőleg a győzelemre is okkal esélyesnek gondolt Kenderesi Tamás, míg a férfi pillangóúszás harmadik hazai kiválósága, a korosztályos világelső, a Duna Arénában három junior-világcsúcsot is felállító Milák Kristóf 100 méteren tette le névjegyét a felnőttek között az ezüstérem megkaparintásával.

Csak egyetlen rivális volt jobb a kétszeres Európa-bajnok Verrasztó Dávidnál is, aki 400 vegyesen remekelt a második helyével. Ám messze nem utolsó sorban a legmeggyőzőbb magyar stafétáról is illik megemlékezni: a férfiak 4x200 méteres gyorsváltója bravúros alakítással szerzett világbajnoki bronzérmet Kozma Dominik, Németh Nándor, Holoda Péter, Bohus Richárd összeállításban. Túl a négyes magyar rekordban is megnyilvánuló kollektív sikerén, első emberként Kozma valósággal szárnyalt, országos csúcsot elérve 200-on. Emellett egyéniben sorra javította a 100 méteres sprintszám eddigi legjobb magyar eredményeit is, „beúszva” magát az egészen szűk világelitbe a klasszikus távon.

A 2-4-2-es magyar úszómérleg mindkét aranyát szállító, 2-1-1-es mutatóval záró Hosszú Katinka – legjobb magyarként - tizedik lett a medálhalmozók lajstromán.

LEVEGŐBŐL A VÍZBE

A Duna Arénában nemcsak „vízszintesen” zajlottak a versenyek, hanem fentről lefelé is. Merthogy ugyanitt rendezték a mű-és toronyugrók viadalait 3 és 10 méter magasságból, s a vizes akrobaták produkciói is nagy tetszést arattak.

A szuperlatívuszokkal még kevésbé takarékoskodtak azok, akik a partról vagy éppen a Dunára épített különleges nézőtérről, a Parlament épületével szemből szemlélhették a folyóban kialakított medencét, amelybe 27 méter magasból csapódtak be a vakmerőnek is bátran nevezhető férfiak, s húszról a nem kevésbé merész nők. Ők a vizes sportok legfiatalabb műfajának, az óriás-toronyugrásnak az elkötelezettjei, akik egyfajta technikai csoda alanyaivá váltak, amikor a szédítő magasságból alávetve magukat valósággal „ráugrottak” az Országház tetejére - legalább is a televíziós kamerák,  vagy éppen a fotós felvételek jóvoltából. A parádés beállítások révén jelenhettek meg úgy milliárdok tévéképernyőjén, hogy a high-divingnak hódoló legkiválóbbak csavarjai, szaltói, különböző félelmetes ugráskombinációi közepette a háttérben a Parlament és Budapest más nevezetességei is felvillantak, pompás hátteret nyújtva az „égi” versenyeknek.  Nem túlzás: új dimenzióba került a vb-rendezés az által, hogy a főváros nevezetességeit integrálták a tévéközvetítésekbe.

SELLŐK (IS) A VÁROSLIGETBEN

Hasonló képi varázslatoknak lehettek tanúi azok a nézők, akik vagy a tévékészülék előtt ülve, vagy az ideiglenesen épített lelátókról követték nyomon a szinkronúszók felettébb ihletett környezetben, jelesül a Városligetben lebonyolított küzdelmeit.  Korunk sportos sellői – illetve a nemrég vb-programba vett vegyes párosokat tekintve a korábban kizárólag a hölgyek által űzött sportágba „beengedett” férfiak is – afféle modern vízi, de még inkább víz alatti balettel vonzották előadásaikra a tömegeket, miáltal a helyszínen mindig telt házas vetélkedők zajlottak Vajdahunyad várának tőszomszédságában. A képi körítést itt is a pazar háttér, a remekbe szabott építészeti csoda látványa avatta még gazdagabbá.

PARTKÖZELI KÖRÖZÉS

Az élmények tárházát teljesebbé tették a medencés úszás „kistestvérének”, a nyíltvízi úszásnak a küzdelmei, amelyek a Balatonnál, Füreden zajlottak. A minél jobb helyezésekért folyó csaták már csak azért is jól nyomon követhetők voltak, mert a versenyzők partközelben, körökre bontott pályán szelték a habokat, hogy az öt, a tíz vagy éppen a huszonöt kilométeres távot teljesítsék. Akik pedig tévén nézték a viaskodást, a hosszútávúszás „ürügyén” ízelítőt kaphattak a magyar tenger fenséges szépségéből is.

VÍZBEN LABDÁVAL

A kilencedik magyar vb-érmet a férfi vízilabda-válogatott szállította, pontosabban: tartotta itthon. A világversenyen ezúttal debütáló szövetségi kapitány, Märcz Tamás úgy vezette egészen a dobogó második fokáig alakulatát, hogy az olaszokat is felvonultató csoportjának megnyerése után az útjába kerülő görög csapatot is elintézte. Csak egyszer botlott meg: a tavalyi olimpiai ezüstérmes horvátokkal vívott döntőben. Fáj, de tény: jobbak, higgadtabbak, pontosabbak voltak a délszlávok, akik végül 8-6-ra nyertek a margitszigeti Hajós uszoda ötvenesét körül ülő-álló, végig hihetetlenül lelkes szurkolók minden buzdítása dacára. A legutóbbi – 2013-as – vb-cím után meglehetett volna a sportági história negyedik magyar világbajnoki elsősége is, így azonban a férfi pólósoknak be kellett érniük a hetedik vb-ezüsttel.

A női pólósok rosszabbul jártak, hiszen bár hat meccsükből ötöt megnyertek, s csupán egyet veszítettek el, azt viszont éppen a négy közé jutásért kiírt meccsen. Ha nincs ez a botlás a három remekbe szabott sikert, benne a hollandok legyőzését követően, gyaníthatóan meg sem áll a gárda a fináléig. Kanada válogatottjával szemben azonban mélypontra került a csapat, egyidejűleg játszott csapnivalóan gyengén a társaságból mindenki, s a mentális összeomlást tükröző vereség után már csak az ötödik hely megszerzése lehetett a cél. Ezt meg is valósította Bíró Attila szövetségi kapitány együttese.

Amúgy meg a nyolc úszóéremhez társuló vízilabdás ezüsttel teljes az éremtábla: Magyarország a medálhoz jutott 29 nemzet rangsorában a kilencedik helyen zárt kilenc érmével.

A PARTON TÖRTÉNTEKRŐL

Miközben a Balaton vizében, a Duna Arénában, a Vajdahunyad váránál a városligeti tavon, vagy éppen az óriás-toronyugróknak a Parlamenttel szemben a Dunán kialakított versenyhelyszínén tartottak a több mint 180 ország képviselőit felvonultató küzdelmek, a sportdiplomáciai mozgás sem szünetelt. Ha úgy teszik: a parton is születtek figyelemre méltó eredmények.

Így például az, hogy a FINA legfelső vezető testületébe, a mindössze nyolctagú, döntéshozó grémiumba bekerült Gyárfás Tamás, a vb Magyarországra hozatalának egyik fő letéteményese. Ezen túl, a nemzetközi szövetség történetében még soha nem fordult elő, hogy közvetlenül nyolcan szolgálhatják a magyar érdekeket. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, a szervezőbizottság elnöke ehhez annyit tett hozzá a FINA-vezetők előtt a vb zárultával, hogy a magyar kormány nevében kijelentette: „Önöket bármikor, bármely új kihívás esetén tárt karokkal visszavárjuk.”

A kihívások java része már most ismert: Budapest 2018-ban a juniorok műúszó-világbajnokságát, 2019-ben a juniorkorú úszók vébéjét, 2020-ban a felnőtt úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát, 2024-ben pedig a rövidpályás úszó-világbajnokságot rendezheti meg.

Jancsó Kornél
Fotók: Szaka József

Képek

Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!Csúcs ez az érzés!

Google Plus

Galéria

Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!
  • Csúcs ez az érzés!

Hirdetés